Átmeneti hiányt okozhat az élelmiszerárak befagyasztása

Jelenleg csak novemberig látjuk az árakat, így az pontosan nem ismert, hogy decemberben és január elején hogyan változtak ezen termékek árai, ennélfogva nem állapítható meg, hogy az intézkedés hány százalékos árcsökkenést okoz. Ha az árcsökkenés érdemi, akkor az is előfordulhat, hogy a helyettesítő termékek iránti kereslet csökken, míg az árcsökkentett termékek iránti kereslet emelkedik majd, ami átmeneti hiányhoz is vezethet az adott termékből. Ugyanakkor az intézkedés eredménye lehet az is, hogy a családok kevésbé érzik meg a világszerte tapasztalható árnövekedést

– mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője.

Az elemző szerint valamennyire biztosan megérzik majd az emberek a pénztárcájukon a befagyasztást, különösen, ha effektív a korlátozás, azaz október 15-e és február 1-je között érdemi árnövekedés történik a termékeknél.

„Természetesen csodát nem lehet várni, nem tudja a magyar gazdaság kivonni magát a világszerte gyorsuló infláció alól, ezt legfeljebb a belső tényezők mérséklésével fékezheti. Ilyen belső tényező lehet a forintárfolyam, illetve a kereslet alakulása” – véli Regős Gábor, aki hozzátette: az érintett termékcsoport súlya az infláción belül 2,5 százalékra becsülhető, így az inflációra gyakorolt hatás néhány tized százalékpont lehet.

Az már más kérdés, hogy a boltokra, illetve a termelőkre milyen hatással lesz az árstop. Egyes vélemények szerint az is előfordulhat, hogy ezekből a termékekből kevesebbet rendelnek majd a boltok. Regős Gábor szerint valamennyit biztosan rendelnek majd, persze kérdés, hogy ki akarják-e elégíteni a teljes keresletet.

„Gyakran látjuk akciós termékeknél is, hogy a meghirdetett termékből csak keveset rendelnek, így az gyorsan elfogy. Ugyanakkor a tej esetében például a kereslet nem fog a végtelenségig nőni, a fogyasztók előbb-utóbb elérik a telítődési pontot. A többi terméknél jobban megindulhat a felhalmozás. A kiskereskedők számára ez okozhat profitcsökkenést vagy akár veszteséget is, bár mivel a termékkosáron belül a súlyuk elenyésző, ezért ez nem lesz nagymértékű. Ezt részben megpróbálhatják áthárítani a gyártókra, meglátjuk, mekkora sikerrel. Szintén felmerülhet, hogy a kiesést a többi termék árán hozzák be. Viszont ha ezt megtehetnék a kereslet visszaesése nélkül, akkor kérdés, hogy miért nem tették meg eddig” – húzta alá Regős Gábor, aki szerint, miután sok nagy áruháznál az októberi KSH adatoknál olcsóbbak most is a kérdéses termékek, előfordulhat, hogy nem konkrét áron lesznek befagyasztva, hanem az adott bolt októberi árán.

Ezt az is magyarázza, hogy ha valamilyen egységes áron lennének befagyasztva, akkor például vagy az olcsóbb tejeknél nem lenne hatása a befagyasztásnak, vagy magasabb ár esetében a drágább tejek eltűnnének a polcokról

– tette hozzá az elemző.

Az Equilor vezető elemzője, Varga Zoltán szerint a nagyobb élelmiszerláncoknak nem fog gondot okozni az árstop, mivel mérethatékonyságuknak köszönhetően jobb alkupozícióban vannak a beszállítókkal való tárgyalásokon, így jóval alacsonyabb beszerzési árakkal tudnak dolgozni, mint a kisebb üzletek.

„Általános áruhiányra nem számítok, de az elképzelhető, hogy a kis üzletek kisebb mennyiséget fognak árulni ezekből az élelmiszerekből. A vásárlási szokásokban csak minimális változás várható, elsősorban az igen árérzékeny társadalmi csoportokban. Makrogazdasági szinten az inflációt némileg visszafoghatja a lépés” – közölte a VG megkeresésére a szakember.