Csak egy uniós ország tudott megelőzni minket lakásdrágulásban

Észtország után Magyarországon drágultak legnagyobb mértékben a lakásárak az elmúlt 11 év során az Európai Unióban, a magyar új építésű lakások ráadásul még drágábbak lesznek az építőanyagárak várható növekedése miatt – árulta el a VG-nek az Eurostat adatait értékelve Balla Ákos ingatlanszakértő, a Balla Ingatlan tulajdonosa. Ráadásul szerinte a kereslet ezt nem tudja majd teljes mértékben tolerálni.

A lakásárak közel 40 százalékkal, a lakásbérleti díjak pedig 16 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban a 2010-től 2021-ig tartó időszakban.

Tavaly pedig a korábbiakhoz képest is meredekebb növekedésnek indultak az árak; egy év alatt a lakásbérleti díjak 1,3 százalékkal, a lakásárak pedig 10 százalékkal emelkedtek. Az Eurostat összesítése alapján 2010-től 2021-ig Ciprus, Olaszország és Görögország kivételével minden tagállamban nőttek a lakásárak. Ebben az időszakban a legnagyobb mértékű növekedést (+156 százalék) Észtországban mérték, de a bérleti díjak is itt emelkedtek leginkább.

Magyarország 128 százalékos lakásár-emelkedéssel követi Észtországot, ami a 2010-es évhez képest több mint kétszeres drágulás. A bérleti díjakban is kimagasló a magyar növekedés; Csehország, Szlovákia és Lengyelország értékeinél magasabb.

Behoztuk tehát a lemaradást; pár évvel ezelőtt ugyanis a magyar lakásárak európai viszonylatban is nagyon alacsonyak voltak. Az utóbbi időszakban azonban több dolog is pozitívan hatott a magyarországi ingatlanpiacra. Balla Ákos véleménye szerint extra növekményt hozott például a magyar állam családok részére nyújtott lakhatási támogatása, csakúgy, mint a jegybanki energiahatékonysághoz kapcsolódó finanszírozás is, a zöldhitelek révén. A bérleti díjakba csak a normál piaci növekmény épült be, ezért azok alulmaradtak a lakásárak növekedéséhez képest.

Ma már nem akkora üzlet bérbeadásra vásárolni ingalant, mint tíz évvel ezelőtt

– fogalmazott az ingatlanszakértő. Sokkal magasabb árak várhatók az új építésű ingatlanok piacán az előreláthatóan komoly építőanyagár-emelkedés miatt. Ezt viszont a kereslet nem fogja tudni tolerálni teljes tömegében. A magasabb árak mellett tehát kevesebb tranzakcióra lehet számítani az újlakás-piacon, ami azt is jelenti, hogy jobban elválik egymástól az új- és a használtlakáspiac – tette hozzá Balla Ákos, aki a használt lakáspiacon inkább stagnálására számít. Azonban ha 10 százalékot megközelítő vagy meghaladó infláció következik be, akkor ez valójában egyfajta csökkenésnek tekinthető, ami könnyen előfordulhat a következő pár hónapban.

Az ingatlanárak nem követik az inflációt, lassulás figyelhető meg. Ez a Covid–19-járvány utóhatásából adódik, de ezen kívül többek között az orosz–ukrán háborúval és a drágulással is szembe kellett néznünk az utóbbi időkben. Azonban még egy negatív hatás tetézi mindezeket:

az átlagember hitelügye el fog tűnni a lakáspiacról

– figyelmeztetett Balla Ákos. Míg korábban 3-4 százalékos kamatozású lakáshitelek köttettek, addig a jegybanki alapkamat emelése miatt ma már lassan két számjegyű hiteldíjak is elképzelhetők. A lakossági hitelek pedig nagyon fognak hiányozni a piacról.