A magyar parlament is zöld jelzést adhat a finn és a svéd NATO-csatlakozásnak

Már az Országgyűlés előtt fekszik a Finnország és Svédország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló két törvényjavaslat. Az indítványokat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek, az előadójuk Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az Országgyűlés az előterjesztések elfogadásával felhatalmazást ad Finnországnak és Svédországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kötelező hatályának az elismerésére. A jövő heti plenáris ülés előzetes napirendi javaslata egyelőre nem tartalmazza a két előterjesztést, de ha a képviselők úgy döntenek, hogy rendkívüli eljárásban akarják elfogadni őket, akkor akár már kedden megtarthatják a zárószavazásukat.

A harminc NATO-szövetséges ország július 5-én írta alá a két észak-európai állam csatlakozási jegyzőkönyvét, és ezzel a tagsági kérelmüket a szövetség fővárosaiba küldték törvényhozói megerősítésre. Az integrációs jegyzőkönyveket ugyanis valamennyi tagország nemzeti parlamentjének jóvá kell hagynia.

Németország volt az első tagállam, amely jogilag is elfogadta a katonai szövetség bővítését, miután július 8-án a német törvényhozás mindkét kamarája (a Bundestag és a Bundesrat) hozzájárult Finnország és Svédország NATO-csatlakozásához.

Helsinki és Stockholm Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kérte felvételét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. A magyar törvényjavaslatok indoklása is emlékeztet arra, hogy a két semleges észak-európai országban az ukrajnai konfliktus kezdetével élénk belpolitikai vita alakult ki a katonai szövetséghez való csatlakozásról. Közvélemény-kutatások szerint többségbe kerültek az integrációt támogatók a svéd és a finn társadalomban egyaránt.

„Magyarország kezdettől fogva pozitívan viszonyult a két ország csatlakozásához, azzal a feltétellel, hogy Törökország vonatkozó érzékenységeit teljességgel figyelembe kell venni. Miután a kérdéses ügyekben megállapodás született Törökország és Svédország, illetve Finnország között, ezért a kialakult konszenzust hazánk is támogatta” – áll az indoklásban.