A magyar városok egyedül nem képesek megoldani az energiaválságot

Szita Károly a napokban levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, akitől az orosz–ukrán háborúval összefüggő uniós szankciós politika megváltoztatását, valamint a felzárkózási és helyreállítási alap magyarokat megillető forrásainak elérését kérte. „Nagy a baj, és a bajnak az okozói nem mi vagyunk. Iszonyatos mértékben megemelkedtek az energiaszámlák, ami óriási nehézségeket jelent a mindennapi életünkben. Ilyen helyzetben a bajnak az okozóját kell megkérni, hogy orvosolja az általa előidézett problémát” – indokolta a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke a VG-nek, hogy miért tartotta szükségesnek levelet írni a brüsszeli testület elnökének.

Nagyon hiányoznak a helyreállítási alap forrásai

– mondta a politikus, nyilvánvalónak nevezve, hogy az EU-s energetikai szankciók nem érték el a céljukat, hiszen a háború még tart, és egyelőre nem is látni a végét. A súlyos következményeket viszont mi szenvedjük el – mondta a kaposvári polgármester, aki azért kérte a szankciós politika újragondolása mellett a helyreállítási alap forrásainak mielőbb folyósítását, mert a jelenlegi energetikai helyzetet tovább súlyosbítja, hogy ezek a pénzek még nem érhetők el hazánk számára. E hatalmas összeg jó részét ugyanis energetikai beruházásokra fordítaná Magyarország.

Jövőre 135 milliárd forint az önkormányzatok többletköltsége

A hazai megyei jogú városok energetikai-anyagi helyzetéről szólva Szita Károly hangsúlyozta:

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magánszemélyeknek az átlagfogyasztás szintjéig biztosított rezsicsökkentett árú energia, a nyugdíjemelés, az árstopok, valamint a feldolgozóiparban energiaintenzív tevékenységet végző kis- és középvállalkozások kormányzati támogatása nélkül még nagyobb bajban lennének a városvezetők, hiszen jóval nagyobb családi terhekkel és növekvő munkanélküliséggel kellene szembenézniük.
A szövetség elnöke üdvözölte, hogy a kabinet – érzékelve az energiaárak drasztikus emelkedésének az önkormányzatok költségvetésére gyakorolt hatását – Balla György személyében miniszteri biztost jelölt ki, akit azzal a feladattal bízott meg, hogy külön-külön egyeztessen a bajba került városokkal. 

Az azonban egyértelműen kijelenthető, hogy a legnehezebb helyzetben a sok intézményt működtető nagyvárosok vannak, de a kevesebb saját bevétellel rendelkező kisvárosok, községek állapota sem rózsás – tette hozzá.

2023-ra számíthatnak támogatásra az önkormányzatok

Ezért is kellett a településeknek elkészíteniük a kormány részére az úgynevezett menedzsmenttervüket, amelyben számba veszik a mostani és a 2023-ban várható költségeiket, és felsorolják a már elrendelt vagy eltervezett energiatakarékossági intézkedéseiket.

A településvezető azt látja reális forgatókönyvnek, hogy az idei költségnövekmények jó részét az önkormányzatoknak maguknak kell kigazdálkodniuk. 

– jelezte.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány határozata szerint vagyonértékesítési intézkedések is szóba jöhetnek az önkormányzatok részéről a megnövekedett energiaköltségeik ellensúlyozására, Szita Károly úgy reagált: „Ezt nem forszírozom egyetlen kollégámnál sem.”

Kaposváron is hoztak intézkedéseket

Kaposváron a közintézmények általános bezárása helyett az átszervezés mellett döntöttek. 

„Nem mindegyik település választotta ezt az utat, mi igen. Máshonnan olyan hírek érkeznek, hogy bezárnak például az uszodák, lekapcsolják a közvilágítást, mi azonban az életünk átszervezését határoztuk el” – mondta a polgármester, jelezve, hogy a somogyi megyeszékhelynek jövőre várhatóan az ideinél hatmilliárd forinttal kell többet költenie földgázra és villamos energiára. Az eddig meghozott intézkedésekkel egyébként egymilliárd forintot már sikerült megspórolnia a városnak – közölte.