Nem csak Magyarországon sztrájkolnak a tanárok: Lengyelországtól Angliáig több pénzt akarnak
Bő másfél hónapja tart itthon a pedagógusok tiltakozása. A hol hevesebb, hol lanyhább tiltakozási sorozat úgynevezett polgári engedetlenséggel indult, de azóta több nagy lélekszámú utcai tüntetésen is túljutott. A tanárok fő követelése a bérrendezés: a magyar pedagógusfizetés európai összehasonlításban az utolsó harmadban van. A magyar bruttó éves bér mintegy 8000 euró az Eurydice, az európai oktatási rendszereket elemző hálózat szerint.
Ugyan a kormányzat a nyár óta újra és újra megerősíti, hogy elkötelezett a tanári fizetések növelése mellett, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a legutóbbi kormányinfón arra is ígéretet tett, hogy ha megszületik a megállapodás az Európai Bizottsággal, akkor a pedagógusbérek 2025-re elérik a diplomás átlagbér 80 százalékát.
Jövőre 21, 2024-ben 25, míg 2025-ben 30 százalékkal kell emelni a pedagógusbéreket. Ha ez megvalósul, akkor három év múlva a pedagógusok átlagbére bruttó 777 673 forintra ugorhat.
Ez nagyjából évi 23 ezer eurót jelentene, amivel jelen állás szerint a magyar tanárok jövedelme európai összehasonlításban a felső harmadba kerülne.
Csakhogy úgy tűnik, ezzel nem érik be a tanárok, a tiltakozások egyik emblematikus alakja, Törley Katalin legalábbis a napokban arról nyilatkozott a Hír TV-nek, hogy a diplomás átlagbér 100 százalékára kell fejleszteni a béreket, ráadásul két év alatt. Az első évben 50 százalékos emelést tart indokoltnak.
A vita tehát tovább tart, a hazai pedagógusok ügye így továbbra is meghatározza a közbeszédet. Ezzel párhuzamosan erősödhet az a kép, hogy a tanárok anyagi helyzete Magyarországon különösen rossz, nemzetközi kitekintésben példátlan. Pedig a valóság ennek ellentmond, és Európa-szerte látható, hogy a pedagógusmegmozdulások egymást érik számos országban: az oktatásban dolgozók nem csak Magyarországon sztrájkolnak, a tanárok Lengyelországtól Angliáig több pénzt akarnak.
Lengyelország
A Lengyel Pedagógusok Szakszervezete (ZNP) szombaton Varsó központjában, az Oktatási Minisztérium épülete előtt tartott tüntetést. Ezen béremelést és az oktatási rendszer javítását követelték. A ZNP vezetője, Slawomir Broniarz erősen bírálta Przemyslaw Czarnek oktatási minisztert.
Nincs oktatáspolitika, csak óriási káosz.
A lengyel pedagógusok jóval magasabb bérindexálást követelnek, mint a kormány által a jövő évi költségvetési törvénytervezetben javasolt 7,8 százalékpont. Hasonlóan a magyar tanárokhoz, ők is azt kifogásolják, hogy ekkora bérfejlesztés nem kompenzálná a rekordmagas lengyel inflációt, amely szeptemberben éves szinten 17,2 százalékot ért el.
Becslések szerint Lengyelországban 17-20 ezer betöltetlen tanári állás van, több, mint valaha. A varsói Ursynów kerület egyik általános iskolájában a 150 tanárból 23 felmondott nem sokkal a tanév kezdete előtt. A problémák fő okaként szintén az alacsony béreket nevesítették. Egy pályakezdő a törvényben előírt minimálbért kapja, amely jelenleg 630 eurónak felel meg. A választásokra készülő lengyel kormány hosszú hónapok óta tárgyal a pedagógusokkal, de augusztusra holtpontra jutott a folyamat. A szakszervezet 2019 után újra kilátásba helyezte, hogy kiterjedt sztrájkot szervez. Három éve mintegy 400 ezer lengyel tanár nem vette fel a munkát, ami 3 millió diákot érintett.
Belgium
Múlt csütörtökön nagyszabású demonstrációt tartottak a pedagógus-érdekképviseletek Belgiumban, jobb munkakörülményeket követelve.
A megmozduláson mintegy 13 ezren vettek részt.
A tanárok kisebb osztályokat, kevesebb feladatot és hatékonyabb munkaerő-toborzást követelnek az ágazatban, illetve kifogásolják a személyzetértékelési rendszert, amely miatt sokan elvesztették az állásukat, sokaknál pedig különböző támogatási források elvételéhez vezetett. Október 10-én egy belga diákmozgalom tüntetett Ben Weyts flamand oktatási miniszter irodája előtt Brüsszelben. Egyebek mellett megfizethető étkeztetést és megfelelő energiaellátást követeltek az egyetemeken.
A belga oktatói szakszervezetek felhívást tettek közzé, amely szerint országos mozgósításra készülnek. November 9-én az érdekképviseleti szövetségek béremelésért és a megélhetési költségek elszabadulása elleni intézkedéseket követelve mennek utcára.
Anglia
A tanárok egy lépéssel közelebb kerültek a sztrájkhoz Nagy-Britanniában – ezzel a címmel közölt a napokban cikket a BBC. A brit közszolgálati média arról számolt be, hogy a pedagógusok elutasították a kormányzat 5 százalékos béremelési ajánlatát. Anglia és Wales legnagyobb szakszervezete, a NEU úgy tájékoztatott, hogy a belső felméréseik eredménye szerint a tagjaik 86 százaléka készen áll a sztrájkra. Az érdekképviselet az állítja, a kabinet nem foglalkozik a tanárokra nehezedő megélhetési válsággal. A szigetországban legutóbb 2008-ban volt napirenden országosan a pedagógusok bérezésének kérdése.
Az angliai tanárok kezdő fizetése évi 30 ezer fontra emelkedik 2023 szeptemberéig egy 2019-es választási ígéret részeként.
Az emeléseket az iskolák meglévő költségvetéséből kell kigazdálkodni, ez pedig megszorításokhoz vezethet az intézményekben. Az Institute for Fiscal Studies adatai szerint Angliában a tapasztaltabb tanárok fizetése csökkent a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben, reálértéken 8 százalékkal 2007 és 2021 között.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.