Nagyon valószínűtlen egy magyar államcsőd, Magyarország eddig mindig sikeresen finanszírozta az adósságát – mondta a VG-nek Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. A szakértőket azután kérdeztük a hazai gazdaság fizetésképtelenségének esélyéről, hogy az elmúlt időszakban több közgazdász, sajtóorgánum pendítette meg ennek lehetőségét. Bokros Lajos, a Horn-kormány hírhedt pénzügyminisztere kezdte a sort, amit később több sajtóorgánum folytatott, államcsődközeli állapotot vizionálva.
A szakember ugyanakkor úgy látja: nem igazolja semmi ezeket állításokat, a magyar államadósság finanszírozása stabil.
Egyrészt az adósság jelentős része forintalapú, másrészt a lakosság szerepe a meghatározó a finanszírozásban, márpedig nem valószínű, hogy ők gyorsan kivonnák a megtakarításaikat ebből a formából. Megemelkedett ugyan a CDS-felárunk, de továbbra is 250 pont alatt van, az elemző szerint ez nem egy egészen elképesztő szint, főleg, hogy 2011–12-es euróválság alatt ez a mutató 700 pont felett is volt, és az sem járt fizetésképtelenséggel.
A jelenlegi helyzetben nem indokolt és nem szerencsés államcsődről beszélni
– szögezte le Török Lajos. A hozamok ugyan emelkednek – tette hozzá –, de ezzel együtt az államkötvények iránti kereslet továbbra is erőteljes, a magyar papírokat rendszeresen túljegyzik.
Megjöttek a részletes adatok: zsákolta az új PMÁP-ot a lakosságA 11 százalék feletti éves kamatra valósággal rárepültek a lakossági befektetők. |
Kicsi az esélye a magyar gazdaság fizetésképtelenné válásának, egy esetleges államcsődnek – ezt már Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője mondta a VG-nek. A szakember arra hívta fel a figyelmet, az államnak továbbra is vannak tartalékai, a kormányzat jegybanknál vezetett számláján van elég pénz. Idén egy nagyobb lejárat van az államkötvényeknél, amelyet ki kell fizetni, de arra bőven megvan a fedezet az elemző szerint.
Egyedül az energiaszámla tud problémát okozni, azon kattog mindenki, hogy tudjuk-e fizetni, vagy sem
– mutatott rá az elemző, ugyanakkor hozzátette, hogy az MVM–Gazprom-megállapodás egyértelműen javít ezen a helyzeten. Mint ismert, fél évre szóló fizetési halasztást kapott a magyar energetikai vállalat, így a téli hónapokban egy meghatározott küszöbérték fölötti részt nem kell azonnal fizetni az orosz cégnek. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a megállapodás bejelentését követő háttérbeszélgetésben azt mondta, hogy ezzel a folyó fizetési mérleg problémáját kívánja orvosolni a kormány.
Az elemzők többsége ezt tartja a magyar gazdaság egyik legfőbb bajának, az energiaárak felrobbanása miatt óriási hiány keletkezett a külkereskedelemben, aminek kezelése most talán az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai kihívás.
Németh Dávid kitért a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékjának szintjére is, amely jelenleg 36 milliárd euró. Úgy látja, hogy alapvetően itt sincsen probléma, de szerinte
ennek mértékét mindenképpen növelnie kellene a jegybanknak, mivel nem lehet tudni, hogy mi történik a következő fél évben.
Török Lajos ehhez annyit tett hozzá, hogy a magyar devizatartalék abszolút értelemben nem kevés, a probléma inkább az, hogy a környező országokban, például a cseheknél és a lengyeleknél is magasabb, ez pedig a forint pozícióját is rontja.
Arra a kérdésre, hogy előfordulhat-e hasonló helyzet, mint 2008-ban, amikor teljesen kiszáradt a kötvénypiac, és az állampapírok iránti kereslet teljesen visszaesett, az Equilor elemzője azt mondta, még mindig az a helyzet, hogy forrástöbblet van mind a magyar, mind a globális piacokon, a jegybankok ezt a forrástöbbletet próbálják csökkenteni különböző eszközökkel, de szerinte kiszáradásra egyelőre semmi nem utal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.