Árstop: nincs itt semmi látnivaló, a hazai krumpli minden évben elfogy januárra
Mint köztudott, a kormány döntése szerint a tojás és az étkezési burgonya is bekerült az élelmiszerárstop hatálya alá. A szakmai szövetségeket váratlanul érte a döntés, előtte a kabinet nem egyeztetett velük, így most mindenki a hatásokat próbálja megjósolni. A kereslet az árstopok hatására elvileg élénkülhet, a kereskedők pedig – a korábbi tapasztalatok alapján – vélhetően mennyiségi korlátozásokkal veszik elejét a felvásárlásnak. Ettől függetlenül azonban előfordulhat, hogy – mint például időlegesen a cukor esetében – hiány lép fel. A két új árstopos termékkel kiegészült kormányrendelet nyomatékosítja, hogy a kereskedő a 2022. szeptember 30. napján forgalmazott termékek forgalmazására és naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó, 2022. évi átlagos napi, a kereskedőnél készleten lévő mennyiség árusítására köteles. Ilyen szabályozás persze a cukorra is vonatkozik, az átmeneti hiány azonban ennek ellenére ennél a terméknél többször is előfordult az ársapka bevezetése óta.
A burgonyánál – árstop ide vagy oda – egyáltalán nem újdonság, hogy általában csak január végéig, február közepéig tart ki a magyarországi termés, ennek okaként a szakemberek néhány éve az alacsony termésmennyiség mellett a megfelelő tárolókapacitás hiányát és a gyengébb minőséget jelölték meg.
Az árstop a jelenlegi szabályozás szerint év végéig él, de az eddigiek alapján nem lenne meglepő a meghosszabbítása.
Így január után válik igazán égetővé a kérdés, hogy milyen áron érkezik majd az importburgonya,
figyelembe véve a gyengébb európai termést. Az Országos Kereskedelmi Szövetség tegnapi közleményében már jelezte, hogy az eddigi árstopok cehhét a kiskereskedők fizették meg, közlésük szerint 200 milliárd forint értékben.
Árstopbejelentés után – mutatjuk, mi történik most a tojással és a krumplivalFéktelen drágulást előzhetett meg a hatósági árazás. A tojás majdnem a duplájába kerül, mint egy éve, a krumpliért a felével kell többet fizetni |
A KSH szerint 1960-ban még hárommillió tonnás volt a hazai termés, ami 1990-ben 1,2 millióra, a 2000-es évek elejére pedig 780 ezer tonnára csökkent, a legutolsó hivatalos hazai közlés szerint pedig – amely az Agrárminisztériumtól származik – idén október 18-ig 140 ezer tonna burgonyát takarítottak be, ami az akkori területi adatok alapján legfeljebb 2-3 ezer tonnával növekedhetett. Az idei termés az aszály miatt még az agrártárca által jelzett kevesebb mint 7 ezer hektárról is meglehetősen gyenge.
Az általában is már decembertől dominánssá váló import sem lesz sima ügy ebben a szezonban.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legutóbbi piaci jelentése szerint a legnagyobb európai burgonyatermelő országokban – Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában – 7–11 százalékkal csökkenhet a termés az előző évihez képest,
miközben a termőterület 3,2 százalékkal 510,9 ezer hektárra nőtt, és 1,7 százalékkal haladta meg az ötéves átlagot. A szintén nagy burgonyatermelő Lengyelországban is 15 százalékkal marad el a betakarított burgonya mennyisége a tavalyitól.
Január és augusztus között az étkezési burgonya behozatala 19 százalékkal emelkedett, és elérte a 29,1 ezer tonnát, a legnagyobb beszállító Franciaország volt.
Az újburgonya behozatala – amelyre nem vonatkozik az árstop – ennél nagyobb mértékben, 37 százalékkal, 10,7 ezer tonnára emelkedett. Az export jóval kisebb mértékű és csökkenő arányú volt az év első nyolc hónapjában: 24 százalékkal mérséklődve 2,5 ezer tonnára esett vissza.
Így nem meglepő, hogy burgonyából – ahogyan egyébként a friss zöldségfélékből, mint a paradicsom, a hagyma, káposzta- és salátafélék, valamint az uborka – Magyarország a mennyiséget és az értéket tekintve is nettó importőr. Mégpedig egyre erőteljesebben: a KSH szerint
a burgonyaimport évek óta emelkedő tendenciát mutat,
bár 2019-ben némileg csökkent az importburgonya volumene, de 2020-ban újra 70 ezer tonna felett alakult, 2021-ben pedig 97,7 ezer tonnát tett ki.
Az importtermék forrása elsősorban Franciaország, Hollandia, Szlovákia és Németország volt tavaly,
a behozott burgonya mennyiségben mért 91,5 százaléka az említett országokból érkezett. A burgonyaexport harmadával csökkent a bázishoz képest, 8,4 ezer tonnát tett ki 2021-ben.
A magyarországi burgonyatermelés évek óta szűkül, de egyes szakértők szerint Európa is erre az útra léphet. Az új Közösségi Agrárpolitika keretei között ugyanis már nem kapnak termeléshez kötött támogatást a burgonyatermelők, ami pedig termeléscsökkenést vetít előre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.