Magyar javaslat oldaná meg az európai energiaválságot
Az európai energiakrízis kulcsproblémája a gázpiaci helyzet, ugyanis a villamosenergia-piacon jelentkező gondok is döntő részben a földgázszektorban tapasztalható nehézségek átgyűrűzéséből fakadnak. Ha a gáz-nagykereskedelmi árakat sikerülne csökkenteni, az – a gázerőművi áram-előállítás ármeghatározó szerepe miatt – a villamosenergia-tarifákat is jelentősen mérsékelhetné – ez az első fő állítása a Zéró Karbon Központ és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) közös tanulmányának, amelynek részleteit a központ vezetője, Kaderják Péter ismertette a VG-nek adott nyilatkozatában.
Európai megoldás kell
Az energiahivatal volt elnöke, korábbi energiaügyi államtitkár szerint egyértelmű, hogy mivel a kontinens földgázpiaca egy integrált rendszer, európai megoldásra van szükség, a tagállami megoldások az eddigi tapasztalatok alapján nem túl biztatók. Bár a jelenlegi viták egyfajta gázársapka bevezetéséről szólnak, a Zéró Karbon Központ szerint nem ez a megfelelő kiút, mert ha ezt meglépné az EU, más, döntően ázsiai piacok azonnal az ársapka fölé ajánlhatnának, és elvihetnék az európai piacról az LNG-t. A másik probléma – folytatta –, hogy
az árlimitet a gázszállítási szerződések kritikus pontjaiba való beavatkozásként is lehetne értelmezni, így jogilag támadható lenne.
A budapesti energetikai kutatóközpont alternatív javaslata abból indul ki, hogy a világpolitikában és -gazdaságban történtek ellenére az Európába vezetéken szállító földgáznagyhatalmak – Oroszország mellett Norvégia, Algéria és Azerbajdzsán – termelési költségeiben az előző évhez képest nem igazán következett be változás. Ennek ellenére az egy esztendővel ezelőtti 30 euró/megawattóra helyett a közelmúltban már a 300 euró/megawattórát is elérte a tarifa.
Le kell fölözni az extrabevételt
A költségek tehát nem változtak, a gázszállítók bevételei viszont a tízszeresére nőttek, ami mindenképp indokolatlan. Hogy ennek a hátterében piaci manipuláció áll, vagy az LNG-ért folytatott verseny következménye az extrabevétel, azt nem tudjuk, viszont álláspontunk szerint Európának le kell fölöznie e tízszeres növekedés nagy részét, és nem szabad ott hagynia ekkora összeget a termelőknél
– mondta Kaderják Péter.
E lefölözés átmeneti lenne, és a javaslatuk szerint a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy a belépési pontokon Európa kifizettetné a csővezetékes szállítókkal – az LNG-importra ez nem vonatkozna – a piaci ár és az elismert költségek különbségét.
„Ha tavaly megawattóránként 30 eurós árral is nyereségesek voltak a termelők, akkor most meg kell elégedniük maximum 60-70 euróval. Vagyis az EU-nak a holland gáztőzsde aktuális árából le kellene vonnia ezt a 60-70 eurót, és a különbözetet egy hatósági díj formájában be kellene szednie” – magyarázta a szakember, megerősítve, hogy teljesen indokolatlannak tartja a csővezetékes szállítók jelenlegi többletbevételét.
A magyar kutatók szerint ezt a pénzt egy közös európai számlára kellene elhelyezni, és a pénzt vagy a fogyasztók gázár-kompenzációjára, vagy a megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítő beruházásokra kellene fordítani.
Merre tovább, zöldátállás?
Kaderják Péter arról is beszélt, hogy az orosz–ukrán háború fejleményei – például az ellátásbiztonság miatt ismét szükségessé vált szén- és tűzifa-felhasználás – rövid távon részben felülírják a zöldátállási menetrendet, hosszú távon viszont minden fogyasztót a kiszámíthatatlanság minimalizálása felé terelnek. Így a szakember szerint végeredményben
jóval erősebb lesz az igény az energiamegtakarítási megoldások, a kiszámítható energiaár-környezet iránt, amiben a megújuló erőforrások elsőbbsége és a nukleáris energia jelentősége megkérdőjelezhetetlen.
E folyamat már ma is látható, hiszen egyre többen hajlandók a korábbinál nagyobb anyagi erőfeszítést vállalni akár a zöldenergiák alkalmazásáért, akár az épületszigetelésért, akár egy ingatlan okosüzemeltetéséért. Az is igaz ugyanakkor, hogy az ilyen beruházások költségei napjainkban nagyon elszaladtak, ezért a kormány feladata az, hogy ha lesznek zöldberuházási források, akkor ezeket a magas finanszírozási költségeket állami támogatások révén mérsékelje – tette hozzá a Zéró Karbon Központ vezetője. Szavait azzal zárta, hogy a megújuló áramtermelés örvendetesen növekvő trendje fenntartásának legkritikusabb pontja jelenleg a villamosenergia-tárolási képességek fejlesztése, ezért
nagy jövőt jósol a hálózati energiatárolók fejlesztésének
minden szegmensben, a háztartásoknál, az ipari energiafogyasztóknál, a rendszerirányítónál és az elosztótársaságoknál egyaránt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.