MNB: stabilitásunk és növekedési képességünk megőrzése a kulcs
– A jegybank két hete alaposan meglepett mindenkit. Mi állt a komoly szigorító lépések hátterében?
– Nagyon világos üzenetet küldtünk:
a jegybank minden eszközzel, bármi áron fellép az árstabilitás elérése és a stabilitásunk megőrzése érdekében.
Az inflációs cél elérésének nincsen alternatívája. Ez nemcsak törvényi kötelességünk, hanem az ország jövőbeli sikeres felzárkózásának is alapfeltétele.
Az MNB egy világviszonylatban is jelentős, proaktív és agresszív kamatemelési cikluson van túl. A külső és belső inflációs trendekben már körvonalazódó fordulat mellett az elért alapkamatszint elegendő az inflációs cél eléréséhez. A gyorsan változó pénzpiaci közegben az árstabilitást veszélyeztető, fundamentálisan nem indokolt folyamatok indultak el az utóbbi időben, amire reagálnunk kellett.
Nem toleráljuk az árstabilitás elérését veszélyeztető folyamatokat.
– Milyen volt a piaci fogadtatása a lépéseknek? Sikerült a kívánt hatásokat elérnie a jegybanknak?
– Az első reakciók kedvezők voltak, a piaci folyamataink azóta lényegesen stabilabban alakulnak. A nagy hazai és nemzetközi elemzőházak véleménye alapján a magyar eszközök befektetői megítélésében látványos javulás történt október közepe óta. Egy-egy döntésünk értékét azonban sohasem mérjük rövid távú elmozdulásokban. A trendek számítanak, ez esetben is ezt fogjuk majd folyamatosan értékelni.
– Aki viszont a médiát is követi, az látja, hogy Simor András, a jegybank korábbi elnöke komoly kirohanással reagált a pénteki lépésekre. Hogyan látja a jegybank hitelességét illető kritikákat?
– Röviden: teljes nonszensz. A kirohanás stílusát nem minősíteném, ezért maradjunk csak a szakmai részleteknél. Érdemes tisztázni, mit is jelent a monetáris politika hitelessége. A válasz egyszerű: akkor hiteles egy jegybank, ha képes elérni a céljait, és döntéseit folyamatosan a céljainak alárendelve hozza meg. A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, emellett elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül biztosítja a pénzügyi stabilitást. Magyarországon az inflációs cél 3 százalék. Az átlagos inflációs rátánk 2013 eleje és 2022 szeptember között 2,8 százalék volt. Az áremelkedés üteme 2017 és 2021 között szinte folyamatosan a jegybanki toleranciasávban, 2 és 4 százalék között alakult. Sikerrel és tartósan elértük inflációs célunkat. Közben a magyar pénzügyi rendszer stabilitását egy rendkívüli, globális világjárvány közben sikerült megőrizni.
Ha valakinek, akkor Simor Andrásnak pontosan tudnia kellene mekkora kihívás az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás elérése.
Egy olyan jegybankelnök illet minket kritikával, akinek 6 éves regnálása alatt az infláció csak egy-egy hónapig elvétve érte el a 3 százalékos célértéket, és a 2007–2013 közötti időszak átlagos inflációja közel kétszerese volt a célnak. Közben a pénzügyi stabilitásunk összeomlott, és a „tornádó oldalszeléből” az elsők között kellett egy brutális méretű IMF-csomagért folyamodnunk.
Kétségtelen, hogy az aktuális inflációnk nagyon magas. Minden jegybank küzd a nyersanyagár-robbanás által okozott magas inflációval és a rendkívül változékonnyá vált pénzpiaci környezettel. Minél közelebb van egy ország a háborúhoz, annál nagyobb lökéshullámokkal szembesül. A szomszédunkban egy szörnyű, elhúzódó katonai konfliktus zajlik, fontos európai energia-ellátási infrastruktúra semmisült meg, az energiaárak egyik évről a másikra 6-8-szorosukra emelkedtek. Ez nem az a közeg, amire a monetáris politika hagyományos eszközei az elmúlt 30 évben kialakításra kerültek. A legfontosabb, amit most tehetünk, hogy a stabilitásunkat és a jövőbeli növekedés képességét megőrizzük. Erre kell minden lapot föltenni.
– Most akkor elégedetten hátradőlhet a jegybank?
– Eddig sem tettük, ezután sem fogunk hátradőlni. A pénzpiaci környezet folyamatosan változik, az árstabilitástól pedig nagyon messze vagyunk. A jegybank folyamatosan, nagyon szorosan monitorozza a piaci folyamatokat.
Nincsenek tabuk, minden az asztalon van és bármikor készek vagyunk további határozott lépéseket tenni,
hogy az árstabilitást újra elérjük. A legfontosabb új eszközeinket a hazai kockázati megítélés számottevő javulásáig biztosan használni fogjuk. Emellett már megtörténtek az egyeztetések az energiacégekkel és kialakult az a keretrendszer, amelyben az energiaimportjukhoz szükséges devizát a jegybankon keresztül – tehát a piacot nem terhelve – szerzik majd be.
– Szeptemberi kamatdöntő ülésén az MNB 13 százalékra emelte az alapkamatot, és leállította kamatemelési ciklusát. Meddig kell a jegybanknak ilyen magas szinten tartania az alapkamatot?
– Az MNB 2021 júniusában elsők között indította meg kamatemelési ciklusát. A jegybank határozottan, 16 hónap alatt, több mint 12 százalékponttal emelte az irányadó rátáját. Ezzel az OECD országok között a legmagasabb alapkamatszintet értük el. Megítélésünk szerint az alapkamat jelenlegi szintjének fenntartása biztosítja az inflációs célunk elérését. A kamatemelések hatásai már látszanak: a hitel- és az ingatlanpiac egyaránt lassul, egyre óvatosabb fogyasztói döntéseket hozunk, míg a megtakarítók egyre kedvezőbb konstrukciók közül választhatnak, mind a lakossági állampapírok, mind az egyéb megtakarítások piacán.
– Az alapkamat nominálisan magas, ugyanakkor egyes vélemények szerint az inflációval korrigálva koránt sem tükröz szigorú monetáris politikát. Hogyan vélekedik erről?
– A reálkamatokat sokan még mindig a beérkezett inflációs tényadatok alapján számolják. Valójában amikor arról döntünk, hogy a fogyasztási, a beruházási vagy épp megtakarítási döntéseinket hogyan alakítjuk, akkor az aktuálisan elérhető kamatokat a várható inflációval vetjük össze. Ezt hívjuk a szakzsargonban előretekintő reálkamatnak. Európában egyedül Magyarországon számíthatnak az előttünk álló időszakban pozitív reálkamatra a befektetők. Az elemzői várakozások 2023-ra átlagosan 12,5 százalékos inflációt prognosztizálnak, ami a jelenlegi 13 százalékos alapkamat mellett már pozitív reálkamatot jelez. A 70-es évek elhúzódó magas inflációjú időszakának tanulsága, hogy a pozitív reálkamatszint szükséges az inflációs spirál megtöréséhez.
– Más kritikus hangok szerint viszont a túl szigorú monetáris politika lépései kiszárítják a hitelpiacot és recesszióba lökik a gazdaságot és a gazdaságpolitikának választania kell az infláció leküzdése és a növekedés élénkítése között.
– Maga a kérdésfeltevés is rossz. Történelmi tanulság, hogy a magas infláció könnyen öngerjesztővé válik. Magas infláció mellett a gazdasági környezet kiszámíthatósága megszűnik, nem lehet megalapozott beruházási és megtakarítási döntéseket hozni. Ráadásul a magas infláció a legsérülékenyebb társadalmi csoportokat hozza a legnehezebb helyzetbe.
Alacsony infláció és árstabilitás nélkül nincs fenntartható gazdasági növekedés sem.
Az október közepi lépéseink megfelelőek voltak, és épp a döntés elodázása vezethetett volna jelentős reálgazdasági károkhoz. A nagy pénzpiaci mozgások és az ebből eredő fokozódó bizonytalanság csak még nagyobb működési költségekhez és csökkenő beruházási aktivitáshoz vezetne.
A hiteldinamika lassulni fog, de ez nem a jegybank két héttel ezelőtti stabilizációs lépéseinek a következménye. Egy általánosan romló világgazdasági környezetben, várhatóan tartósan magasabb kamatok mellett mindenki kétszer is meggondolja a hitel felvételét. Ez most elkerülhetetlen folyamat. Takarékosságra van szükség, hogy a folyó fizetési mérleg pozíciónk is gyorsan javulhasson.
– Az MNB korábban hangsúlyozta, hogy nem csak kamatemeléssel képes szigorítani. Számíthatunk a jövőben ilyen lépésekre is?
Egyértelműen igen. A kamatemelés ugyanis csak akkor ér bármit, ha az be is árazódik a gazdasági folyamatok szempontjából fontos pénzügyi termékekbe. Jelenleg
az látszik, hogy az alapkamat változatlansága mellett is további jelentős monetáris szigorításra van lehetőség a transzmissziót javító lépésekkel.
Bár a jegybanki eszközökre legdirektebben reagáló BUBOR hozamokban jelentős emelkedést sikerült elérni, elég körülnézni a fontosabb hazai részpiacokon a devizacsere piactól a diszkontkincstárjegyekig, hogy lássuk, ez nem mindenhol érvényesült teljes egészében. A BUBOR hozamokkal összevetve azt gondoljuk, hogy az MNB már megtett kamatlépései alapján
egyes – a monetáris transzmisszió szempontjából fontos – hozamokban akár több 100 bázispontos további emelkedés lehet indokolt.
A lakossági betétek esetében még ennél is nagyobb emelkedés esetén lehetnénk elégedettek a monetáris transzmisszió működésével. A jegybank azon dolgozik, hogy ez minden releváns részpiacon bekövetkezzen.
– Az MNB régóta emlegeti az infláció várva várt fordulatát, ez azonban egyelőre nem következett be. Mire alapozza mégis a jegybank ezt a várakozását?
– A világ jegybankjai – köztük mi is – jelenleg hónapról hónapra gyorsan változó, rendkívüli gazdasági környezettel szembesülnek, ami mindenki számára megnehezíti az előrejelzéseket. A számok szintjén senki sem volt képes előrejelzéseivel lekövetni ezt a közeget. Kvalitatív értékelésünk azonban megfelelő volt. Miközben a világ nagy jegybankjainak vezetői még 2021 őszén is az infláció emelkedésének tartósságán vagy átmenetiségén vitatkoztak, mi már fél évvel korábban egyértelműen jeleztük, hogy a magasabb infláció tartós kockázat. Ma ez mindenki számára egyértelmű.
Vannak optimizmusra okot adó jelek. A globális termelési láncokban egyre jobban látszanak a normalizálódás jelei. A földgáz piaci ára az őszi hónapokban jelentős esésben van, ami az energiaszámlánk és a folyó fizetési mérleg pozíciónk szempontjából is kedvező hír. A hazai kiskereskedelmi forgalom az idei év harmadik negyedévében már csökkent, miközben a kiskereskedők értékesítési árakra vonatkozó várakozásaiban is megtört a korábbi emelkedő trend. . A mérleg másik serpenyőjében az élelmiszer árak vannak, amelyek az energiaválság és a rendkívüli aszály következtében még okozhatnak kellemetlen meglepetéseket.
Minden esély megvan, hogy a jövő év végére egy számjegyű tartományba süllyedjen az inflációnk.
A folyó fizetési mérleg hiánya szeptemberben elérhette mélypontját. Ezt követően folyamatos javulás várható. Az EU-val folytatott tárgyalások esetében is egyre bíztatóbb híreket hallunk, a megállapodás létrejötte szintén fordulópontot jelenthet a kockázati megítélésünkben.
Ezek a hatások a következő időszakban fokozatosan egyre dominánsabbá válnak. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy mindezektől függetlenül az MNB szárazon tartja a puskaporát és folyamatosan monitorozza a helyzetet. Amennyiben beavatkozásra van szükség, megteszi a szükséges lépéseket. A gazdaságpolitika minden ágának összehangoltan kell dolgoznia az inflációs kockázatok mérséklésén, a folyó fizetési mérleg egyenlegünk javításán és a növekedési képességünk megőrzésén.
Ha ezt sikerrel tesszük, azzal az egész 20-as évtizedet is megnyerhetjük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.