Elemzők: korai lenne trendfordulóról beszélni egyetlen csalódást keltő ipari adat után

Negatív meglepetést hozott az októberi ipari termelés – értékelte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggeli adatait Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, eszerint októberben a gyártás volumene 5,9 százalék, a munkanaphatástól megtisztítva a növekedés mértéke pedig 5,1 százalék volt az előző év azonos időszakához képest, szemben a szeptemberi 11,6 százalékos bővüléssel. A havi adatok ugyancsak csalódást keltők, a kibocsátás szeptemberéhez mérten 3,5 százalékkal csökkent, az előző havi növekedés után.

A szakember kiemelte, hogy a részletes adatokat csak december 14-én mutatja be a KSH, ám a most közölt adatokból az derül ki, hogy a termelés bővüléséhez éves bázison a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, és a legfontosabb szerepet betöltő ágazatokban, az autóiparban és az elektronikai iparban is jelentős volt a növekedés. Az élelmiszeripar esetében az éves alapú termelés csökkenése vélhetően azt jelenti, hogy havi alapon is igen nagy fékeződést mutatott a szektor, ami szerinte nem lenne meglepő az agrárium rendkívül gyenge teljesítményének ismeretében. 

Kedvező és kedvezőtlen előjelekkel vághat neki az ipar 2023-nak

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője ugyancsak az emelte ki, hogy a gyenge adatokban közrejátszhatott az energiaárak emelkedése, ugyanakkor megjegyezte, hogy éves alapon így is jelentősen nőtt a számítógépgyártás és a járműgyártás teljesítménye, amely szerinte a csiphiány enyhülését támasztja alá. 

– összegezte a szakértő. Ezek között említette, hogy a német ipar termelése nem mérséklődött októberben, és az új rendelések volumenének csökkenése is jóval kisebb volt az előző havinál. De szerinte szintén felfelé húzhatja az ipari termelést a magas beruházási ráta és a szintén magas rendelésállomány, bár azt jelezte, hogy energiaár-robbanás okozta költségnövekedés még visszavetheti az ágazat teljesítményét.

Virovácz Péter úgy látja, alapvetően kedvezők az előjelek. „Az októberi visszaesés ellenére továbbra is bizakodóak vagyunk az ipar hosszabb távú kilátása tekintetében. Az előző havi részletes adatok alapján az ipari rendelésállomány 21 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ha ellátási sokkok nem érik az ágazatot, akkor 2023-ban ez lehet a gazdasági növekedés motorja, pontosabban vélhetően egyedüli érdemi pozitív hozzájárulója. A téli hónapokban azonban a visszafogottabb energiafelhasználás, az agrárium és élelmiszeripari gondok még okozhatnak negatív meglepetéseket” – fejtette ki az elemző, hozzátéve, hogy a beszerzésimenedzser-index ugyanakkor felpattanást jelez a következő hónapra, ami szerinte ismételten arra utal, hogy az most látott visszaesés nem feltétlenül jelez trendfordulót.

Így látja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium

– írta közleményében a szaktárca, hozzátették azt is, hogy az ágazatot egymásra rakódó sokkhatások érik: drasztikusan megdrágult az energia, megromlott a finanszírozási és a kamatkörnyezet, megnőttek az alapanyagárak. Hangsúlyozták, hogy „a családok és a teljes foglalkoztatottság megvédése érdekében el kell kerülnünk a recessziót, meg kell őriznünk az ipari vállalkozások stabilitását”. A kormány ezért indította el az energiaintenzív termelő kkv-k támogatását, a Gyármentő programot és az ehhez kapcsolódó garancia- és hitelprogramot, továbbá olcsó hitelt biztosít a Széchenyi-kártya programon keresztül, de kiterjesztette a kamatstopot a kkv-kra is. 

Szintén a mai nap híre, hogy Novák Katalin kinevezte Fábián Gergelyt iparpolitikáért felelős államtitkárrá, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója is volt. Az államtitkár feladata a minisztérium közleménye szerint, hogy aktív kapcsolatot tartson fenn az ipari ágazat szereplőivel és az érdekképviseletekkel, emellett fokozza az ipari innovációt, valamint tegyen meg mindent a modern és fenntartható ipari szerkezet kialakítása és a nemzetközileg is versenyképes hazai vállalkozások megerősítése érdekében.