Ahogy kivezette a kormány a benzinársapkát, a kereskedők rögtön megduplázták az árrésüket
Nem az olaj, nem az olajtermékek és nem is az árfolyam magyarázza az üzemanyagár Magyarországi emelkedését, hanem a hazai kis- és nagykereskedelmi árrés megduplázása – erről az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője beszélt a Világgazdaságnak.
Pletser Tamás jelezte, hogy mivel a vonatkozó adatok nem publikusak, ezért az nem ismert, hogy arányait tekintve mennyi esik a megemelt haszonkulcsból a nagykereskedelemre, és mennyi a kiskereskedelemre, de
míg az árrés korábban 60-70 forint volt, mostanra ez 120-140 forintra ugrott.
Az utóbbi vezetett tehát ahhoz, hogy a régióban a magyar kutakon a legdrágább tankolni. Erről a napokban lapunk részletesen is beszámolt. Ausztriához képest a december végi itthoni árszint a benzinnél literenként 47, a dízelnél 51 forinttal volt fentebb. Szlovéniával – igaz, ott ársapka van érvényben – összevetve ugyanez 99 és 91 forint volt.
De miért?
A magyar üzemanyagár-sapka 2021. novemberi bevezetése előtti átlagos és jellemző nagy- és kiskereskedelmi árréshez képest mára 60-80 forinttal magasabb a literenkénti ár a töltőállomásokon. A szakértő ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy az árrés „drasztikusan” megnőtt a piaci szereplőknél. Ezt a fordulatot a verseny csökkenésével és a politikai beavatkozás kockázati felárával magyarázta, amely szerint az ársapka ismét visszatérhet.
Arra a kérdésre, hogy a megemelt árrés nem szól-e annak, hogy az üzemanyag-kereskedők megpróbálják „visszakeresni” az elmúlt 13 hónapban a 480 forintos hatósági ár miatt elmaradt profitjukat, Pletser Tamás úgy reagált, hogy bár ez a mindennapi nyelvre lefordítva igaz, a megközelítés mégis rossz:
Amit most látunk, az az okozat, nem pedig az ok. Az alapvető mozgatórugók, hogy a kiskereskedelem 30 százaléknyi fehér kútjának egy része megszűnt vagy tőkehiánytól szenved, a nagykereskedelembe pedig csak óvatosan térnek vissza a cégek. Egyszerűen kisebb lett a piac, a megmaradt szereplők által elvárt hozam szintje viszont magasabb.
A versenyhelyzet szűkülése azt a logikát erősítette fel, hogy bátrabban árazható drágábbra az üzemanyag, a fogyasztók így is kénytelenek megvásárolni.
Meddig marad ez a helyzet?
Az Erste elemzőjének várakozása szerint az elszállt hazai árrés majd le fog csökkeni, a kérdés inkább az, hogy milyen időtávon. Ebben pedig meglehetősen borúlátó, úgy véli, akár az öt-tíz év is reális lehet. Rámutatott, hogy a magyar üzemanyagpiac felépítése 30 évet vett igénybe, az árspaka réme pedig évekig a szereplők szeme előtt lebeghet. Vagyis amíg a hatósági ár előtti versenypiac nem tér vissza, addig a kereskedők a megduplázott hozamkulcsot alkalmazhatják.
A Mol gyakorlatán is inkább az érződik, hogy próbál élni a piaci lehetőségekkel. Pletser Tamás azt viszont nem látja megalapozottnak, hogy a Mol áthárítaná a kiskereskedelemre a rá kivetett 95 százalékos extraprofitadót. Azt is megjegyezte, hogy az ársapka teremtette helyzettől függetlenül, normál körülmények mellett is minden bizonnyal nőtt volna az árrés, mivel a kereskedőkön az energiaárak elszabadulása miatt jókora költségnyomás van. A töltőállomások fenntartása önmagában sem olcsó, nem beszélve az üzemanyag kiszállításáról.
Ismét drágul a benzin a magyar töltőállomásokonA január 6-i árváltozást követően a benzin ára jócskán emelkedik. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.