Év végén még vakrepülésről beszéltek az ágazati vezetők az idei év kapcsán, majd a decemberben bejelentett mintegy 30 milliárd forint értékű turisztikai mentőcsomag és a most meghirdetett energetikai támogatási program segítségével már úgy vélik, el lehet kerülni a legrosszabb forgatókönyv szerinti helyzetet a szállodaiparban.

– vázolta a helyzetet a VG Podcastnek adott páros interjúban Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) tiszteletbeli elnöke, aki év végéig vezette a szervezetet. A jelenlegi és egy ciklus után visszatérő elnök, Flesch Tamás elmondta, hogy bár a hivatalos statisztika még nem készült el, 

A turisztikai mentőcsomag sokat segített október és december között. A nettó bevétel után fizetendő 4 százalékos turisztikai hozzájárulás megfizetését októbertől március végéig függesztette fel a kormány. Mindez most januárban, amikor jelentősen elmarad a szállodák bevétele nemcsak az év végi csúcsoktól, hanem még a szokásos januári holtszezoni forgalomtól is, már kevésbé kézzelfogható segítség, hiszen bevételfüggő. Most az energiaköltség- és beruházástámogatási program van a fókuszban, de nagyon fontos lenne, hogy mielőbb felpörögjenek a foglalások, és bevételhez jussanak a szállodák. Sajnos azonban máris látni, hogy az infláció, az emelkedő megélhetési költségek miatt kevesebb pénzük van az embereknek, a külföldi vendégéjszakák körében is visszaesés van – tudtuk meg az ágazati vezetőktől.

– összegezte Flesch Tamás.

Az elmúlt két év sokat ártott a szálláshely-vendéglátás ágazat megítélésének a munkaerőpiacon, a koronavírus-járvány idején tapasztalt bizonytalanság, a szektor jelentős kitettsége, hullámzó foglalkoztatási képessége nagyon elbizonytalanította a fiatalokat. 

Rengeteget kell tenni azért, hogy ismét vonzó legyen a szállodaipar – jegyezte meg Baldauf Csaba. A Covidnak volt pozitív mellékhatása is – tette hozzá az MSZÉSZ elnöke. Flesch Tamás szerint ugyanis 2016–2019 között elkényelmesedtek a szállodák, viszont a járvány időszakában összekapták magukat, felülvizsgálták a működésüket, és olyan intézkedéseket hoztak, amelyek többsége most is nagy segítség.

Változatlanul nagy kihívás a lerövidült foglalási időablakok miatt tervezni, a belföldi vendégkörre épülő vidéki szállodák pedig zömében elérték az árakkal a lélektani határt. Több bevételre lenne szükség, januárra–februárra jelentős elmaradás van a foglalásokban, de áremelésre csak Budapesten van mozgástér, ott viszont euróban is van még akár 20 százalék tartalék az árakban. A szállodaszövetség elnöke szerint mindeközben előjött a szokásos versenyelőny-versenyhátrány probléma a budapesti hotelek és az airbnb-zők között. Az utóbbiak ugyanis többségében rezsicsökkentett lakásokban üzemelve, tizedakkora rezsi mellett más árakat tudnak adni, mint a piaci energiaárat fizető szállodák.

Budapest legnagyobb problémája a Covid óta az, hogy nem indult el a nemzetközi hivatásturizmus, hiányoznak nemcsak a nagy rendezvények, hanem az a sok kis konferencia és üzleti találkozó, amely máskor az év eleji gyengébb forgalmú hetekben is megtölti a szállodákat.

Ebben sok munka van, hiszen Európa már előttünk jár ezen a téren, ott jobban pezseg a hivatásturizmus – hangzott el. A szállodaszövetségi elnök megnyomta a piros gombot is, amikor rámutatott, hogy 

 A programok sokaságát kínáló, jó ár-érték arányú, a legszebb fővárosok között jegyzett Budapestnek ez rövid idő alatt sokat árthat.

A magyarországi szállodaipar és a turizmus részletkérdéseit is körüljáró beszélgetést teljes terjedelmében alább közöljük.