Lengyelországban már megvalósult Orbán felzárkóztatási terve
Magyarországgal gazdaságilag többé-kevésbé egy súlycsoportban lévő országok közül Lengyelországnak már sikerült az, amiről nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt. A kormányfő az idei, 24. évértékelőjén azt mondta, a kormány a nehézségek ellenére sem mondhat le a keleti országrész felzárkóztatási tervéről, és úgy fogalmazott, hogy egyesíteni kell Hunniát és Pannóniát.
Van, ahol ez már összejött: Lengyelországnak például mind a négy keleti, Ukrajnával és Fehéroroszországgal határos, leginkább elmaradott régiója 2010-ben még az unió 20 legszegényebb területi egysége között foglalt helyet,
ám az Eurostat legutolsó, 2021-es adatai szerint ma már csupán egy, a Lublin-központú van szégyenlistán, az is az utolsó, 20. helyen.
Ugyanez azonban nem mondható el Magyarországról, amely a hátsó traktusban még mindig három régióval van jelen. Ebből kettő, Észak-Alföld és Észak-Magyarország található a keleti országrészben, Dél-Alföld viszont – amely ma már többé-kevésbé azonos fejlettségi szinten áll a délolasz Calabriával vagy Szícilával – évekkel ezelőtt kikerült onnan. A Kecskemét–Szeged–Békéscsaba tengelyre épülő régió folyamatos felzárkózása nem független a Mercedes betelepülésétől,
éppen ezért kiemelt jelenőségű minden új kapacitás, amely az elmaradott térségekbe áramlik, a CATL által kiszemelt Debrecen környezete pedig pont ilyen, az Észak-Alföldi régió ugyanis hazánk legfejletlenebb, és az unió 13. legszegényebb területi egysége.
A vidék felzárkózása ezzel együtt folyamatos, bár a legkevésbé látványos jelenség. A nyolc magyarországi területi egység közül 2010 óta egyben sem volt lecsúszás ez idő alatt: Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország 13, Dél-Alföld pedig 10 százalékponttal közeledett az uniós átlaghoz. Ezeknél valamivel kisebb felzárkózást mutatott Észak-Alföld, Budapest és Dél-Dunántúl, a legrosszabb teljesítményt pedig Pest megye és Nyugat-Dunántúl nyújtotta.
A teljes képhez persze az is hozzátartozik, hogy mindez relatív, ugyanis ezzel párhuzamosan a dél-európai régiók folyamatosan csúsznak le, jelenleg a 14 görögországiból nyolc ott van a GDP-rangsor végén. Eközben Dél-Olaszországban sem sokkal jobb a helyzet, ha azt nézzük, hogy ma már Közép-Dunántúl azonos fejlettségi szinten van Szardíniával, pedig tíz évvel ezelőtt még 20 százalékpont volt a különbség az olasz régió javára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.