Visszatérhet a használt ingatlanok uralma a lakáshitelezésben
Jelentős mértékű átrendeződést hozott a múlt év a hazai lakáshitelpiacon, legalábbis ami a felvett összegek felhasználási céljait illeti – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybank statisztikái szerint jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik használt lakóingatlan vásárlására fordították a lakáshitelüket:
a teljes új szerződéses összegen belül ez a felhasználási cél nem egészen 57 százalékot képviselt, miközben a korábbi években a 70 százalék környéki arány számított megszokottnak.
Eközben az új lakás vásárlására fordított hitelek súlya szokatlanul magas szintre, 19 százalékra emelkedett, de építésre, bővítésre is 14,6 százaléknyi jutott a piaci tortából. E két felhasználási cél az elmúlt években jellemzően egyenként 10-12 százaléknyi részt adott az összes új lakáshitel-szerződésből.
Figyelemre méltó az is, hogy a koronavírus-járvány előtti években még rendre 3-4 százalékos súlyt képviselő felújítás-korszerűsítés részesedése 6,9 százalékot ért el tavaly,
még úgy is, hogy a lakhatási körülményeik javításának finanszírozását sokszor egyéb hiteltermékek – például személyi kölcsönök – felvételével oldják meg a háztartások.
A használt lakások súlyának hitelcélokon belüli, erőteljes csökkenése persze egyáltalán nem meglepő. Az energetikai szempontból hatékony új lakások vásárlását ösztönözni hivatott Zöld Otthon Program elindulása – és a kapcsolódó, rendkívül kedvező kondíciók mellett igényelhető hiteltermék 2021. őszi megjelenése – nagyon erős pluszkeresletet generált az új lakások vásárlását célzó hitelek piacán, a lakásállomány korszerűsítését célzó, múlt év végével kifutott Otthonfelújítási Program – és az ahhoz kapcsolt támogatott hitel – pedig a felújítási célra felvett lakáshitelek súlyának emelkedéséhez járult hozzá egyáltalán nem elhanyagolható mértékben. A zöldhitel hatása egyébként nagyon jól látszik az új lakáshitel-szerződésekre vonatkozó tavalyi statisztikán is:
az e konstrukcióban futó ügyletek jellemzően 2022 első felére jutottak el a szerződéskötés stádiumáig, aminek nyomán májusra történelmi csúcsra, 153,9 milliárd forintra ugrott az új lakáshitel-szerződések összege.
A támogatott zöldhitel és felújítási kölcsön kifutásával azonban valószínű, hogy az idei év visszarendeződést hoz a piacon, vagyis az újonnan felvett lakáshitelek döntő részét használt lakás vásárlására fordítják majd az ügyfelek, és a támogatott hitelek új kihelyezéseken belüli aránya is jelentősen visszaesik a tavalyihoz képest. A visszarendeződés jelei már az MNB januári statisztikáin is tisztán látszanak:
az éven túli kamatfixálású lakáshitelek új szerződésein belül már 67,8 százalékot ért el a használt lakások részesedése,
miközben az új lakások vásárlásának és építésének súlya egyaránt valamivel 12 százalék felett alakult. Felújításra, korszerűsítésre a felvett lakáshitelek 5,3 százalékát fordították idén januárban, ami ugyan a korábbi évek átlagához mérten egyáltalán nem rossz arány, de a 2022 egészében mért súlytól már érezhetően elmarad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.