Kikerekedett szemekkel nézik az elemzők az inflációs adatot: csalódottak, és nem értik, mi történik

Ismét kellemetlen meglepetést okozott az infláció, bár a fő mutató alacsonyabb lett márciusban, mint a februárban, némi túlzással élve a csökkenés statisztikai hibahatáron belüli – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, miután Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 0,2 százalékpontos mérséklődést követően 25,2 százalékon állt márciusban az éves bázisú inflációs mutató.

A szakember szerint ma már kevésbé magabiztos az a kijelentés, hogy láttuk az infláció csúcsát. Maginflációban ugyanis úgy tűnik, hogy ez a korábbi kijelentés mégsem állta meg a helyét.

– fogalmazott a szakember, hozzátéve, a piaci konszenzushoz és az ING előrejelzéséhez képest is magasabb lett az adat. Szerinte a meglepetésért négy kör felelős: az élelmiszerek, alkoholos italok, ruházati cikkek és szolgáltatások, de a feldolgozott élelmiszerek, valamint a szolgáltatások ennél is nagyobb csalódást okoztak. 

Ráadásul a szolgáltatások inflációja ismét megugrott: havi alapon 1,9 százalékos drágulást regisztrált a KSH, amivel éves összevetésben már 13 százalékos a szolgáltatások áremelkedése. Jelentős mértékben drágultak az üdülési szolgáltatások, valamint a telefon- és internetszolgáltatások.

A vártnál jóval nagyobb mértékben drágult a szeszes italok és a szolgáltatások ellenértéke – ezzel magyarázta a kedvezőtlen adatokat Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki szerint az élelmiszerárak emelkedése már lassulást mutatott, azonban az elmúlt hetekben bejelentett árcsökkentések hatása még nem jelent meg az inflációban, így az a következő hónapokban várhatóan mérsékelheti a drágulást. A továbbra is erős inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció 25,7 százalékra gyorsult, elsősorban a szolgáltatói árak kifejezetten gyors emelkedése miatt. 

– értékelt kommentárjában Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki felemásnak látta az inflációs adatot. Ugyan a pénzromlás mértéke csökkent, ám a lassulás mértéke elmaradt a várakozásoktól. Az infláción belül továbbra is az élelmiszerek drágulása a leginkább meghatározó, a teljes pénzromlás 49 százalékáért ez a termékcsoport a felelős. „Több termékcsoportnál kisebb mértékben csökkentek havi alapon az árak: a sajtnál 3,7, a vajnál pedig 3,1 százalékkal, ugyanakkor a két termékcsoport drágulása éves alapon továbbra is jelentős, 60,6, illetve 68,0 százalékos. Remélhetőleg ez a hatás a következő hónapokban erősödik, az árcsökkenés  szélesebb körűvé, ezáltal az inflációt is befolyásolóvá válik” – hangsúlyozta az elemző, aki szerint erre az áprilisi inflációs adatok adhatnak választ.  

A közgazdász szerint az infláció alakulása szempontjából még mindig nagy bizonytalanságot okoz, hogy meddig marad érvényben az ársapka a meghatározott élelmiszereknél. Emellett a régóta hatósági áras szolgáltatásoknál – például a távhőnél vagy a vízszolgáltatásnál – is kérdésessé válhat, hogy fenntarthatók-e a mostani díjak. 

Virovácz Péter szerint az első negyedév folyamatait figyelve egyre inkább irreális a kormányzati 15 százalékos inflációs előrejelzés. „Az idei év egészét nézve az ING továbbra is a tavalyit érdemben meghaladó, 19 százalék körüli átlagos inflációt vár. Ugyanakkor még mindig úgy látjuk, hogy van esélye annak, hogy az év végére 10 százalék alá mérséklődjön az áremelkedési ütem” – jósolta a szakember, aki szerint az inflációs adat fényében a monetáris politika számára nem maradt más, mint továbbra is türelemmel figyelni a beérkező adatokat és kivárni a kamatvágási ciklus megkezdésével, legalább júniusig. A maginfláció erősödésével szertefoszlottak azok a vágyálmok, hogy rövid időn belül érdemben csökkenteni lehet a kamatokat – tette hozzá.