Monumentális Csontváry-kiállítás nyílt a Szépművészetiben
Negyvenöt Csontváry-művet láthat április 14-től július 16-ig a nagyközönség a Szépművészeti Múzeumban. A páratlan tárlattal – Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának szavaival élve – a magyar festészettörténet egyik legeredetibb és legismertebb alkotója előtt tisztelegnek, születésének 170. évfordulóján.
A Szépművészeti Múzeumban utoljára hatvan évvel ezelőtt, 1963-ban nyílt kiállítás Csontváry műveiből, Pécsett pedig a Csontváry Múzeumban látható alkotások első alkalommal egészülnek ki a fővárosi gyűjteményben őrzött művekkel.
A két intézmény egyesített gyűjteményének köszönhetően
a kiállításon együtt látható Csontváry híres Önarcképe és Magányos cédrusa,
a nagy méretű Taorminai görög színház romjai és a Nagy Tarpatak a Tátrában című festménye, valamint a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban és a Jajcei vízesés című alkotása.
Újabb Csontváry-kép a műtárgypiaconCsontváry Kosztka Tivadar Teniszező társaság című festményét mutatja be a Virág Judit Galéria az Art and Antique művészeti vásáron. A különleges, kis méretű festményt március 2.és 5. között lehet megtekinteni a Bálnában. |
A Szépművészeti Múzeumban nyíló kiállításon a két intézmény anyagát néhány magángyűjteményben lévő festmény is gazdagítja. Az Áldozati kő Baalbekben, valamint a Naplemente a Nápolyi-öbölben című művel utoljára 1994-ben, a Magyar Nemzeti Galéria Csontváry-kiállításán találkozhatott a nagyközönség.
A kiállítás végigkíséri a művész másfél évtizedes festői pályáját. A kiállítás az első olajfestményekkel, az 1893-as Pillangókkal indul a kiállítás, az „iskola előtti tanulmányokként” ismert madárképek aprólékos megfestése és eleven színessége pedig már a pályakezdő festő-patikus technikai jártasságát érzékeltetik. A tárlat kronológiai sorrendben kíséri végig a festő munkásságát, világ körüli útján egészen az 1909-ben készült utolsó képig, a Nápoly környékén készült Tengerparti sétalovaglásig.
A főművek monumentalitása, például a csaknem harminc négyzetméteres Baalbek és a többi óriásfestmény ugyanolyan lenyűgöző, mint Csontváry élete.
Ő a legeredetibb magyar festő
– írják Csontváryról.
Művészete stílusoktól, iskoláktól független maradt, különös élettörténete, látomásos elhívatása, életművének csodával határos megmaradása – mind a személye körüli mítoszteremtésnek szolgáltak alapul.
A tárlaton megemlékeznek Gerlóczy Gedeon építészről is, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy hiánytalanul megmaradt a Csontváry halálakor fellelhető életmű, ugyanis ő volt az, aki a hagyatéki árverésen Kosztka Istvánnal együtt megvásárolta az örökséget kéziratokkal együtt. Kis híján kocsiponyva lett a jó minőségű vászonra festett képekből, a hagyatékért ugyanis kereskedők versenyeztek.
A Csontváry-művek Gerlóczy Gedeon halálakor végrendeletének megfelelően a magyar állam tulajdonába kerültek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.