Megerősítették: a kormány tényleg megmentette Budapestet – ezúttal a fővárosért küzdött meg Brüsszellel

Az a szerdai fővárosi közgyűlésen is világosan kiderült, hogy Budapest finanszírozása finoman szólva is a 24. órában van. Tegnap éppen úgy nyert a városháza egérutat, hogy az OTP Banknál meglévő 25 milliárd forintos hitelkeretét a július 14. és szeptember 20. közötti időszakra 40 milliárdra emelte. Az indoklásban nyíltan fogalmaztak: erre a fővárosi önkormányzat likviditásának folyamatos, biztonságos fenntartása érdekében van szükség.

A városvezetés közölte, hogy a nyár végén mínusz 45 milliárd forintot mutat majd Budapest folyószámlája, ami 20 milliárd forinttal haladná meg a folyószámlahitel eddigi maximumát, a 25 milliárdot. Ez már várhatóan július végén kimerül, ezért az önkormányzatnak átmenetileg további 15 milliárd forint folyószámlahitelre lesz szüksége, hogy teljesíteni tudja kifizetési kötelezettségeit. Abban bíznak, hogy a második féléves iparűzésiadó-bevételek szeptember közepén történő megérkezése majd enyhít a pénzügyi szorításon.

Ha a már-már kilátástalan gazdálkodási környezet nem lenne elég baj, Budapest egén további, talán még ennél is sötétebb felhők gyűltek:

Ha ez bekövetkezne, annak napi több százezer utas inná meg a levét. Az okok azonban ezúttal túlmutatnak a főváros hatáskörén. 

Miért állhat le Budapesten az M3 metró?

Arról van szó, hogy az orosz MWM Rt. által még évekkel ezelőtt teljeskörűen megújított szerelvények 

Ezt az Oroszországgal szembeni uniós szankciók idézték elő, pontosabban az ennek keretében hozott korlátozó intézkedésekről szóló uniós rendeletek előírásai. Fontos körülmény, hogy maga az MWM egyébként nincs rajta az EU szankciós jegyzékén, vagyis nem feketelistás orosz szereplő. Azonban mivel olyan termékeket is gyárt, amelyek importját Brüsszel ellehetetlenítette, így végeredményben nem tudott szállítani Magyarországra. Ahogy arra a Népszava rámutatott, a BKV a korábban leszállított, legfeljebb fél évre elegendő készletét használta, hogy folyamatosan pótolni tudja a 3-as metró elkopott vagy meghibásodott alkatrészeit.

Világos volt, hogy ezek a készletek végesek, ha pedig elfogynak, az az M3 metró leállásával fenyeget. Amolyan vészmegoldásként Budapest Főváros Kormányhivatala korábban kiadott egy mentesítő rendelkezést, amellyel lehetővé vált, hogy az idén január elejéig megérkezhessenek a szükséges alkatrészek az orosz cégtől. Csakhogy azóta megint eltelt fél év, újabb alkatrészek pedig nem jöttek.

Mit tett a kormány, hogy ne álljon le az M3 metró?

Körülbelül így állt az ügy, amikor június végén az Európai Unió tagállamai szavaztak a legújabb, immáron 11. Oroszország elleni szankciós csomagról. Bár sokáig úgy tűnt, Magyarország vétózni fog, az EU-s országok végül egyhangúan szavazták meg a döntéseket. Csakhogy nemzetközi és hazai sajtóhírek szerint a magyar kormány a szavazatáért cserében kérhetett valamit, 

A hivatalosan nem megerősített tudósítások szerint „a 11. szankciós csomagról szóló tárgyalások során Magyarország elérte, hogy a budapesti 3-as metróvonal karbantartásához és felújításához szükséges orosz áruk és szolgáltatások lekerüljenek a behozatali tilalom alá tartozó listáról”. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az orosz MWM szabadon exportálhat Magyarországra, ráadásul pénzügyi és technikai segítséget is nyújthat az M3 metrószerelvények projektjéhez.

Hivatalos: a kormány megmentette Budapestet

Mindez rendkívül kedvező fejlemény lenne Budapest szempontjából, igaz, hivatalosan a magyar kormány nem erősítette meg a történteket. Egészen eddig. Most viszont a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Világgazdaság érdeklődésére megszólalt az ügyben, és megerősítette, hogy valóban megmentette Budapestet az M3 metró leállásától. 

– fogalmazott lapunknak a tárca sajtófőosztálya.

Ki fog-e békülni Budapest és a kormány?

Annak ellenére, hogy a magyar kormánynak ez a lépése kifejezetten Budapest-párti, hiszen az MWM alkatrészszállításának ellehetetlenülése csak a fővárost sújtaná, egyelőre semmi jele annak, hogy enyhülne a soha nem látott mélységbe jutott viszony a fővárosi vezetés és a kabinet között. Nyilvánosan nincs nyoma, hogy akárcsak nyugtázta volna is a városháza vagy a közösségi médiában egyébként igen aktív Karácsony Gergely főpolgármester, hogy a kormány sokat kritizált brüsszeli harcának hatására elhárult a feje fölül egy óriási veszély. Tehát akik most esetleg arra következtetnének a kormányzat baráti, támogató magatartása alapján, hogy azt Budapest amolyan békejobbként értékeli, jó eséllyel csalódni fognak.