Fel kell kötnünk a gatyát: munkamorálban köröket vernek a magyarokra a Fülöp-szigetekiek

A Fülöp-szigetekiek kultúrájához hozzátartozik a külföldi munkavállalás, a lakosság 80 százaléka 20 és 40 év között már eddig is külföldön dolgozott, nekik most kinyílt Magyarország – mondta a Világgazdaságnak Csaposs Noémi, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke, akivel a Fülöp-szigetekiek hazai foglalkoztatásának tapasztalatairól beszélgettünk, miután a hírek szerint egyre nagyobb számban érkezhetnek hazánkba a több mint százmilliós délkelet-ázsiai országból.

Mint ismert, Magyarországon a következő években mintegy félmillió új munkahely jöhet létre, ami a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet alapján minimum 200-300 ezer vendégmunkás bevonását indokolja a mostani százezer körüli létszám felett. A helyzet annyiban mindenképpen meg fog változni, hogy míg idáig döntően a szomszédos országokból érkeztek hazánkba külföldi munkavállalók, addig a harmadik országbeli állampolgárok száma alig pár ezerre volt tehető. Erre mondta azt Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, hogy „nem állítom, hogy így is marad, valószínűleg növekedni fog”, mivel, ha igény keletkezik a vállalkozók részéről a munkaerő iránt, szerinte azt ki kell elégíteni. Ennek a szabályozott kereteit teremtette meg a kormány a novemberben életbe lépő, vendégmunkásokról szóló törvénnyel, amely kifejezetten szigorú feltételeket szabott a vendégmunkások itthoni alkalmazására.

A szakember szerint régen is voltak Magyarországon vendégmunkások, főleg a környező országokból, akik közül sokan a gyártó-termelő szektorban dolgoztak – például ukrán, román, szerb munkások –, akik idővel rendre továbbálltak vagy hazamentek. Mára ez annyiban megváltozott, hogy a cégek folyamatos bővítésének köszönhetően óriási hiány alakult ki a fizikai betanított munkakörökben, a vállalatoknak pedig tömegével kellenek a munkavállalók, amit már Európa is csak a fejletlenebb gazdaságokból tud megoldani. 

Csaposs Noémi szerint számít persze a bér és az elhelyezkedés a Fülöp-szigetieknek, de annál inkább a kulturális azonosság és az, hogy hozzánk hasonlóan keresztények. Hangsúlyozta azt is, hogy nagyon befogadó nép, lakosai sok országban éltek már, emiatt kifejezetten jól beszélnek és kommunikálnak angolul.

Ehhez társul, hogy hazánkban van egy felvevőpiac, egy tendencia. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy „nem úgy van, hogy rabszolgáknak tekintjük őket”, például Dubajban nagyon rossz körülmények között dolgoztak – ám ez megváltozott, a korábbinál sokkal több szolgáltatást kell nekik nyújtani.

– fogalmazott Csaposs Noémi, aki úgy véli, nem is feltétlen a teljesítés, hanem a motiváció terén, ugyanis dolgozni és pénzt keresni jönnek ide, nem letelepedni, eleve két évre szól az engedélyük. Hiába alacsonyabb a bérigényük, összességében nem lesz olcsóbb a foglalkoztatásuk, mivel egyszerre kell szállást és étkezést biztosítani a számukra, ráadásul nem tudnak olyan formában munkahelyet váltani, mint a magyarok, akik bármikor odébbálhatnak.

Hangsúlyozta, jó lenne felkészíteni a magyarokat arra, hogy ezek az emberek nem veszik el a munkájukat, egész egyszerűen nincs annyi ember, ahány munkahely. Másrészt a magyar lakosság is szeretne kitörni az alacsonyan kvalifikált, egyszerű fizikai betanított munkából, ehhez pedig mindenképpen kellenek a vendégmunkások.