Még jövőre sem lesz gyógyszer a költségvetés legnagyobb fájdalmára

Júniusban 132,7 milliárd forintos hiány alakult ki a központi költségvetésben, nyolc éve ez a legkedvezőbb hatodik havi deficit. Az első féléves hiány azonban ezzel együtt is 2896 milliárd forintra, az éves előirányzat 85,2 százalékára emelkedett. 

– hívta fel a Világgazdaság figyelmét Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. 

A Magyar Államkincstár által közzétett részletes adatok alapján a költségvetés bevételei júniusig bezárólag 23,3 százalékkal, 17,8 ezermilliárd forintra növekedtek. Ezen belül a gazdálkodó szervezetek befizetései több mint felével, 52,5 százalékkal emelkedtek.

Százmilliárdokat köszönhet a költségvetés az extraprofitadóknak

Ugyan a legnagyobb tételsoron, társasági adóból is 38,4 százalékkal több bevétel folyt be a költségvetésbe, mint tavaly, a megugrás oka az extraprofitadókra vezethető vissza.

– mondta a szakértő.

A katabevételek ehhez képest az átalakítások nyomán harmadukra estek vissza, ami közrejátszott abban is, hogy a kivabevételek negyedével nőttek. A fogyasztáshoz kapcsolt adókból ezzel szemben csak 6,8 százalékkal folyt be több, mint tavaly, miközben három másik különadó itt lett elszámolva: távközlési adóból, biztosítási adóból és a légitársaságok hozzájárulásából 194,6 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, szemben a tavalyi első féléves 89,1 milliárd forinttal.

Alig-alig nőttek az áfabevételek, a kormány szeptemberben visszatér rá

A lassabb növekedés oka az áfa, amely tételsoron a bevételek csupán 2,2 százalékkal emelkedtek. Ennek oka a fogyasztás visszafogása az elszabaduló infláció miatti reálbércsökkenés következtében. A jövedékiadó-bevételek ezzel szemben 11,6 százalékkal nőttek, Molnár Dániel szerint itt a fogyasztás visszaesését ellensúlyozták az adóemelések az üzemanyag esetében, míg a dohánytermékeknél az adóemelés miatti készletezés szerepe volt jelentős.

Varga Mihály a Világgazdaságnak adott exkluzív interjújában azt mondta az elmaradó áfabevételekről, hogy ha szükség lesz rá, a kormány lépni fog, de egyelőre nem látja indokoltnak.

– mondta a pénzügyminiszter.

Csak csordogál a pénz az Európai Uniótól

A tavalyihoz képest 85,9 százalékkal növekedtek az szja-bevételek, aminek oka a családoknak járó visszatérítés miatti alacsony bázis: csak a befizetéseket nézve az állami bevételek 15,6 százalékkal nőttek egy év alatt a gyors béremelkedés és a magas foglalkoztatási szint fennmaradása eredményeként. Szintén a kedvező munkaerőpiaci folyamatoknak tudható be a Makronóm Intézet elemzője szerint, hogy a szochóból és járulékokból származó bevételeket 14 százalékkal növekedtek az idei első fél évben.

Júniusban is folydogáltak az uniós bevételek a költségvetésbe, az e havi 103,6 milliárd forinttal a hathavi teljesülés 754,7 milliárd forintra emelkedett. Ez közel 64 százalékos emelkedés a tavalyi évhez képest, viszont az éves előirányzatnak csak a harmadát teszi ki fél év alatt.

Negyedével több pénz jutott a nyugdíjasokra

Az idei év első felében a kiadások a bevételeknél lassabb ütemben növekedtek, 19,5 százalékkal, megközelítve a 20,7 ezermilliárd forintot. A növekedésben egyrészt a közel hatszorosára ugró egyedi és normatív támogatások játszottak szerepet, a féléves 1525,5 milliárd forintos kiadási tételt elsődlegesen a távhőszolgáltatók, valamint a lakossági villamosenergia- és földgázárak fenntartására kifizetett 969,2 milliárd forint növelte meg, de 34,7 százalékkal, 318,5 milliárd forintra nőtt a közlekedési közszolgáltatások költségtérítése is.

Ezenfelül 22,2 százalékkal, 330 milliárd forint fölé nőttek a lakástámogatások, miközben a családtámogatások 6,1 százalékkal, 386 milliárd forintra emelkedtek. Kismértékben, 2 százalékkal nőtt a helyi önkormányzatok támogatása is, ezen belül az általános működési és feladatellátási támogatások, valamint a kiegészítő támogatások 22,1 százalékkal emelkedtek.

Az egészségbiztosítási alap kiadásai 7,1 százalékkal nőttek.

Brutálisan emelkedtek a kamatkiadások az első fél évben

Az uniós programok kiadásai június végére meghaladták az 1461 milliárd forintot, ez az éves előirányzat 38,5 százaléka, ám 20,9 százalékkal elmarad a tavalyi első féléves szinttől. A kamatkiadások értéke az első fél évben elérte az 1360 milliárd forintot, ami 73,6 százalékos növekedés egy év alatt. Molnár Dániel kiemelte,

Varga Mihály erről azt mondta, hogy amíg Magyarország az adósságszintjét nem tudja a környező országok átlagos szintjére csökkenteni, addig nekünk mindig nagyobb teher lesz a kamat- és az adósságszolgálat.

„A probléma abból fakad, hogy az a hitel, amelyet magasabb kamatok mellett felvettünk egy, három vagy akár öt évre, az nem tud egy pillanat alatt kifutni a rendszerből. Lényegében ugyanaz történik, mint az energiaárak tekintetében, amelyek hiába csökkennek, a cégek sokszor benne ülnek a magasabb áron kötött energiaszerződéseikben. Jövőre is még a környező országokhoz képest magasabb adósságszolgálatunk lesz, de azt követően, ahogy kifutnak ezek a kamatszintek, elkezd fokozatosan csökkenni” – jelezte a tárcavezető.

Nincs jelentős tartalék az ösztönzésre és az előfinanszírozásra

„Látható tehát, hogy a költségvetésben, amennyiben a kormányzat tartani kívánja a hiánycélt, nincsenek jelentős tartalékok a gazdaság ösztönzésére vagy az uniós források korábbi évekhez hasonló mértékű előfinanszírozására” – összegzett Molnár Dániel. Hozzátette, nem érdemes a hiánycél 85,2 százalékos féléves teljesüléséből messzemenő következtetéseket levonni, mivel több jelentős kiadási tétel az év elején merült fel. Ide sorolható például a 13. havi nyugdíj kifizetése, a Vodafone és a Posta Biztosító megvásárlása, de a rezsicsökkentés fenntartása is az év elején jelentkezett. Az idei alacsonyabb energiaárak, valamint a fogyasztás visszafogása miatt, amennyiben nem következik be valamilyen váratlan esemény, a rezsivédelmi kiadások év végén már kevéssé terhelhetik meg a költségvetést.

A szakértő úgy véli, a legnagyobb problémát továbbra is a kamatkiadások okozzák, itt viszont hiába kezdődtek meg a jegybanki kamatcsökkentések,

Ezt ugyanakkor az extraprofitadók, valamint a foglalkoztatás magas szintje és a bérdinamika okozta adóbevétel-többletek ellensúlyozni tudják, még úgyis, hogy az áfabevételek elmaradnak a várttól a fogyasztás bezuhanása miatt.

„Azonban még ebben a kvázi nyugalmi helyzetben is kifejezetten fontos lenne az uniós viták rendezése és a források tényleges beérkezése, ami amellett, hogy mérsékelné a költségvetés finanszírozási költségét, a gazdaság dinamizálásához szükséges forrásokat biztosítana, ami pedig idővel az adóbevételek növekedését is eredményezné” – jelentette ki a makrogazdasági elemző.