Az idei inflációs előrejelzését változatlanul hagyhatja, a jövő évit viszont megemelheti az MNB
Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ősztől úgynevezett „adatvezérelt üzemmódba” kapcsol, a kedden megjelenő új inflációs jelentés főbb számaira fokozott figyelem hárul. Ebben a jegybank várhatóan lefelé rontja a júniusi jelentésben szereplő GDP-előrejelzését idénre és jövőre is, továbbá megemelheti a 2024-es inflációs előrejelzését, az idei sáv feltételezhetően változatlan marad.
A szeptemberi inflációs jelentést a jegybank csütörtökön teszi közzé teljes egészében, az egyéb adatokban további korrekciók várhatók. Az idei és a jövő évi folyó fizetési mérleg számait kedvezőbbre változtathatják, a 2023-as költségvetési hiányszámot – ESA-egyenleg – a kormányzati nyilatkozatokkal összhangban megemelhetik, a GDP-arányos államadósság értéke azonban változatlan maradhat.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak elmondta, hogy a jegybank jövő évi inflációs előrejelzésének megváltoztatására a jövedékiadó-emelés miatt várható üzemanyagár-drágulás, illetve az élelmiszerárakra ható csomagolásitermékdíj-változások miatt lehet szükség, az energiaárak oldaláról nagy nyomás egyelőre nem tapasztalható.
Hozzátette:
Az idei infláció az MNB júniusi várakozása szerint a 16,5–18,5 százalékos tartományon belül lehet, az importált dezinfláció, a bázishatások és a fogyasztóikereslet-csökkenés is hozzájárult ahhoz, hogy az adatokon a szeptemberi jelentésben ne kelljen változtatni.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője kiemelte, hogy a GDP- és a hiányadatokat a jegybank korábbi előrejelzéséhez képest a fogyasztás visszafogottsága miatt szükséges lefelé módosítani, miután az áfabevételek a tervezettől elmaradnak. Felidézte, hogy júliusban 7,6 százalékos volt a kiskereskedelmi forgalom visszaesése, de volt olyan hónap is idén, amikor 13 százalékot mértek.
A folyó fizetési mérleg kedvezőbb adatához – a vállalatok exporttevékenysége mellett – a földgáz árának a csökkenése járult hozzá, ami az importot olcsóbbá tette: a holland tőzsdén a napokban 45 euró körül forgott a jegyzés, miközben korábban 300 euróra is volt példa – emlékeztetett.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője megerősítette, hogy az idei infláció az előrejelzés szerint alakulhat, novemberre feltehetően 10 százalék alá csökken a mutató. Ilyen körülmények között a várhatóan kedden 13 százalékossá váló magyarországi irányadó kamat a szigorúbbá váló Fed-politika mellett is magasnak számít, van még tér a csökkentésére.
A monetáris tanács az inflációs jelentés főbb számainak a közzétételével egyidejűleg kedden dönt a kamatkondíciókról is. Elemzők egybehangzó véleménye szerint az egynapos betéti kamatláb száz bázispontos csökkentése várható, így a tavaly októberben a pénzpiaci zavarok miatt bevezetett új irányadó eszköz várhatóan összeér az alapkamattal, és megszűnik.
A monetáris politikai lazítás a továbbiakban az alapkamat csökkenésével folytatódhat, 50–75 bázispontos további vágásokra számít a piac októbertől év végéig, de az is elképzelhető, hogy a monetáris testület szüneteket is tart, erről bővebben itt olvashat. A Reuters konszenzusa szerint év végére egyébként 10,75 százalékos lesz a magyar alapkamat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.