Az MNB megemelte jövő évi inflációs előrejelzését és kisebb GDP-t vár – a forint szédeleg
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előző, júniusi inflációs jelentésében 16,5–18,5 százalékos inflációt jelzett előre az idei évre, ezt kedden, a szeptemberi jelentés közzétételét megelőző előzetes adatközlésben pontosította 17,6–18,1 százalékra, a jövő évi prognózist azonban megemelte 3,5–5,5 százalékról 4–6 százalékra.
A GDP teljesítménye 2023-ban félszázalékos csökkenés és ugyanekkora növekedés közé eshet, miközben júniusban még 0,0–1,5 százalék volt a központi pénzintézet várakozása. Jövőre a nyár elején előre jelzett 3,5–4,5 százalékkal szemben 3–4 százalék lehet a gazdasági növekedés.
A korrekciókra számítani lehetett elemzők szerint, a 2024-es inflációra hatnak a jövő év elejétől várható törvénymódosítások, a gazdasági növekedést pedig a keresletcsökkenés befolyásolja negatívan – erről írt korábban a Világgazdaság.
A jegybank a főbb mutatók, azaz az infláció és a növekedés 2025-ös számain nem változtatott. A jelentést csütörtökön teszik közzé, abban feltehetőleg – például a folyó fizetési mérleg számokban is – lesznek még korrekciók.
Virág Barnabás: újra az alapkamat az effektív kamat, egyszerűsödik a jegybank eszköztáraVirág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke 15 órától tartott sajtótájékoztatóján a keddi kamatcsökkentést követően – válaszul arra a kérdésre, hogyan értékeli Orbán Viktor azon mondatát, hogy a kormány átveszi az infláció letörésének szerepét – elmondta: a kormány és a jegybank egy platformon van, mindenki érzi, hogy az első számú közellenség az infláció. Virág szerint minden inflációt csökkentő lépés segíti a gazdaság helyreállását. |
Az MNB tovább erősítette a várakozást az óvatos kamatcsökkentésre Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint, amikor az egynapos betéti kamat és az alapkamat mai összezárását követően Virág Barnabás arról beszélt, hogy a jegybank felfelé módosította inflációs-, ezzel egy időben pedig lefelé a GDP várakozását.
Az inflációs várakozásokat és azok kockázatait alapvetően az energiaárak befolyásolják, ezért az olajárak emelkedése az általunk eddig is várt 50 bázispontos lépések irányába tereli a jegybankot
– kommentálta Kiss Péter.
A forint vegyesen reagált. Már az MNB döntéseit megelőzően erősödni kezdett, majd a 390-es vonalon áterősödve az euró ellenében 387,2 közelében kötött ki,m de később sarkon fordult, és este 390,8 környékén stabilizálódott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.