Budapest megint a bankokhoz fordul – ötvenötmilliárd forintos léket kell betömni

A fővárosi vezetés ismét tárgyalóasztalhoz ült a bankokkal – erről az általános főpolgármester-helyettes beszélt csütörtökön egy háttérbeszélgetésen. Kiss Ambrus azt mondta, erre azért van szükség, mert egy összességében 55 milliárd forintos tételnél látszik arra esély, hogy nem érkezik be a főváros 2023-as költségvetésébe, pedig számoltak vele. 

Ez az összeg alapvetően négy elemből tevődik össze. A városháza számol 

• egy 10 milliárdos kormányzati rezsitámogatással, 
• a 16,6 milliárdról szóló fejlesztési hitelkérelmük kormányzati jóváhagyásával, 
• a Lánchíd felújítása kapcsán 6 milliárd kormányzati résszel,
• illetve, hogy a szolidaritási adó ügyében indított perben a bíróság nekik ad igazat, így 22 milliárd forint a főváros kasszájában marad.

Csakhogy ezek egytől egyig olyan tételek, amelyek teljesülése merőben bizonytalan. A Lánchíd 6 milliárdjáról régi vita van a budapesti vezetés és a kormányzat között, az utóbbi ugyanis azzal érvel, hogy csak akkor járna, ha az átkelő eredeti forgalmi rendje visszaáll. Csakhogy Karácsony Gergely főpolgármester a budapestiek véleményére hivatkozva az autósforgalmat nem engedélyezi a Lánchídon. A szolidaritási adó ügyében indított perben pedig a bíróság első fokon nem a fővárosnak ítélt. Az eljárás most másodfokon van.

A budapesti költségvetés esetlegességét érzi a városvezetés is, 

Kiss Ambrus az mondta, hogy egy pénzügyi instrumentum létrehozásáról egyeztetnek, amely lehetővé tenné, hogy a kifizetéseiket 2024-re csúsztassák át, így elkerülnék, hogy a legrosszabb esetben 55 milliárd forintnyi pénzforgalmi hiánnyal nézzenek szembe, amivel nem tudna talpon maradni a város. Magyarán faktorálásról van szó, hogy a városvezetés pénzügyi likviditást érjen el. Az más kérdés, hogy ennek ismét bődületes, milliárdos kamatkiadása lenne. Kiss Ambrus ugyanakkor bízik benne, hogy a kormányzati pénzek megérkeznek, és a támogató döntések megszületnek.

Mennyi pénze van Budapestnek?

Szeptember 15-ig kellett elutalniuk a cégeknek az iparűzésiadó-előleget. Hogy mennyi pénz érkezett be, az majd csak októberben derül ki, ugyanis jelenleg is érkeznek még be utalások. Kiss Ambrus azt elárulta, hogy jelenleg a főváros 39,7 milliárd pluszban van, augusztus végéig pedig 141,4 milliárd forint ipa folyt be a városházához. Azt is jelezte, hogy a BKK által tavaly felvett 24 milliárdos hitelt visszafizették. A működési kiadásaik augusztus végéig elérték a 203 milliárd forintot, a működési bevételeik pedig a 193 milliárdot. A kiadások 36 százaléka a közösségi közlekedésre, 19 százaléka a szolidaritási adóra, 9 százaléka pedig kamatra ment el.

A budapesti túlélő program folyamatban van, enélkül a nyár végére mínusz 76 milliárd forint lenne a fővárosi folyószámlahitel. Ezt nem bírták volna el, ezért a rendszerváltást követő időszak legnagyobb likviditási programját vezényelték le. Lényegében átstrukturálták a kifizetéseket.

Továbbra is fizeti a szolidaritási adót Budapest 

Bár pert indítottak, és azt is kérték, hogy a bíróság állapítson meg azonnali jogvédelmet, a főváros változatlanul mintegy havi 4 milliárd forint szolidaritási adót fizet a központi költségvetésbe. Igaz, nem önként. Az azonnali jogvédelemről a bíróság mindeddig nem döntött, így az államkincstár ekkora összeget inkasszál a főváros számláján minden hónapban. Eddig mintegy 39 milliárd forintnyi szolidaritási adót fizetett be Budapest. Kiss Ambrus ezt úgy kommentálta, hogy „az állam tehát ott tart, ahol szeretett volna”.