A ketchupgyártó óriásként ismert Kraft Heinz (KHC) részéről már nem titok, hogy betörni készül az amerikai menzapiacra. Ám erős kritikát kapott a szándék, amit nem támogatnak a dietetikusok, a gyermekvédelmi és az iskolai étkeztetésért felelős szakemberek sem.
Az ellenkezők érvelése szerint a feldolgozott és előre csomagolt termékek veszélyeztethetik a fejlődésben lévő emberi szervezetet. Bár megújított termékekkel készül a KHC az iskolákba, a nagy vitát kavaró lépés támogatásáról még sokakat meg kell győznie – derül ki a hír kapcsán napvilágot látott írásokból.
Magyarországon is sokmilliárdos az iskolai közétkeztetési piac, de itt forintban és nem dollárban mérhető a volumene, azaz
még ha van is a világcég részéről világraszóló piacbővítési szándék, aligha itt készül elsőként lépni
– fogalmazott a Világgazdaságnak Sáfár Ferenc, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége közösségi étkeztetési szekciójának vezetője.
A magyarországi gyermekintézményekbe nem egyszerű étkeztetőként belépni,
az EMMI-szabályozásunk a világ egyik legszigorúbbja, így ennek nehezen vagy csak drágán tudhat megfelelni egy ipari, alapvetően élelmiszergyártó cég, amelyre Magyarországon is más szabályozások vonatkoznak.
A feldolgozottság mértéke egyenes arányban van az élelmiszer-biztonsággal, de fordított arányban áll az egészség fogalmával, ami az EMMI-rendelet abszolút célja. Főleg ebben az érzékenyebb árkategóriában – hangsúlyozta a szakember.
Legjobb tudomásunk szerint jelenleg a világ készételpiacán egyelőre nincs olyan előre csomagolt, nem speciális késztermék, ami megfelelne a korcsoportos előírásoknak, és beleférne a szűkösebb fedezettel rendelkező önkormányzatok iskolai étkeztetési költségvetésébe
– szögezte le Sáfár Ferenc.
A vonatkozó hazai és közösségi szabályozás alapján csak biztonságos és az egészségre nem ártalmas élelmiszerek hozhatók forgalomba – válaszolta megkeresésünkre Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (Közszöv) elnöke, hangsúlyozva, hogy nem feladatuk megítélni a felvetés valószínűségét. A kérdés megítélésénél figyelembe venni javasolja: nincs bizonyíték arra, hogy a nagy mennyiségben elkészített ételek egészségkárosítók lennének.
Az étkezés mellett fontos az étel összetétele, a mennyisége, az étkezési ritmus és az életmód is, tehát nem helyes az egészségkárosító hatásokat, akár az étkezést is külön kezelni
– hangsúlyozta a szakember.
Az egész élelmiszerláncban, így a közétkeztetésben is az ellátásbiztonság érdekében a technológiaváltás, a termelés optimalizálása folyamatos. Az egyre erősebben megjelenő munkaerőhiány kezelésére és a fenntarthatóság érdekében az ételpazarlás csökkentésére is megoldásokat kell találni.
Szempont az is, hogy az érvényes hazai szabályozás szerint a közbeszerzés keretében szolgáltató étkeztetőnél a beszerzett termékek összértékének 80 százaléka csak közétkeztetési rövid ellátási láncból (KREL) származhat.
Ez az előírás a hazai termékeknek és termelőknek kedvez.
Az egyénre szabott, ételallergia és intolerancia miatti, fokozatosan növekvő számú diétaigények szakszerű és biztonságos ellátása érdekében a diétákat sok helyen már most is egyedileg csomagolva, diétás étel főzésére alkalmas konyhákról biztosítják.
„A készételek, illetve az egyadagos ételkiszállítás bizonyos szinten már most is jelen van a mindennapjainkban, gondoljunk csak az ételfutár-szolgáltatók tevékenységére vagy az élelmiszerláncok polcain sorakozó hűtöttkészétel-kínálatra” – mondta Zoltai Anna.
Hazánkban a gyermekétkeztetés biztosításában jelentős állami szerepvállalás van, ami 2023-ban több mint 101 milliárd forintot jelent. Ezenfelül az önkormányzatok teherviselése a teljes költség 29 százaléka, a szülői-fogyasztói befizetés pedig 31 százalék – érzékeltette a piac nagyságát a Közszöv elnöke.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.