Trójai falóval és ezüsttel gyógyítaná a fogágyakat a Semmelweis Egyetem
Új és trükkös eljárást dolgozott ki a Semmelweis Egyetem a fogágybetegségek gyógyítására: az eljárás már tesztelési szakaszban jár, két-három éven belül alkalmazhatják is. A jelentőségét pedig aláhúzza, hogy az íny és a fog tartószövetének gyulladása, amelyet elsősorban a rossz szájhigiénia okoz, világszinten a lakosság 20-50 százalékát érinti.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Ha a fogközöket és fogfelszíneket nem tisztítjuk meg az ételmaradéktól, néhány nap alatt réteg képződik a fogakon, ebből alakul ki a fogkő, amely baktériumtartalma és felszíne miatt irritációt okoz, melyre a szervezet ínygyulladással reagál – írta bevezetőjében az egyetem, amely a hét végén tartotta évnyitóját a 2023–2024-es tanévre.
Az eseményen Merkely Béla rektor kijelentette:
a Semmelweis Egyetem mára az egyik legjelentősebb európai angol és német nyelvű képzési intézménnyé vált, egyben az ország és a régió legkiválóbb egyeteme.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára hozzátette: a régióban vezető szerepet tölt be a Semmelweis Egyetem, amely az Európai Unió egyetemei között a 64., a világversenyben pedig a legjobb 1 százalékban van:
„A jövő formálásában különösen számítunk a Semmelweis Egyetemre, amely a régió vezető orvostudományi egyetemeként már nemcsak európai együttműködésekben, hanem a Harvarddal közösen kapcsolja össze a kiválót a kiválóval. Az elmúlt évek közös tervezése és céltudatos munkája az, ami eljuttatott bennünket ide.”
Mi az újdonság?
A fogorvos kutatók a tanulmányukban megjegyezték: a fogágyat károsító folyamat eleinte visszafordítható, hiszen a fogkő eltávolításával megszüntethető a gyulladás, viszont ha tartósan fennáll az irritáció, az íny és a csont visszahúzódását is okozhatja, majd a szabad gyökérfelszínre szintén rárakódhat a fogkő, ami további gyulladással jár, és ha ezt nem kezelik, a fogágybetegség évtizedek alatt a fog elvesztésével is járhat.
Erre dolgoztak ki új módszert az egyetem fogorvosai.
A korábbi gyakorlattal szemben ezúttal nem a kórokozó felől közelítettük meg a problémát, hanem a szervezet immunrendszerében fellelhető sejteket használjuk, hogy a fennálló gyulladásos betegséget kezeljük
– mondta dr. Géczi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának adjunktusa, a tanulmány első szerzője.
Mik a nehézségek?
A ScienceDirectnél megjelent dolgozatban kifejtették, hogy a fehérvérsejtek egy csoportját veszik célba, amelyek egyik fajtája a gyulladásos tünetek csökkenéséért felelős, a másik viszont felerősíti őket.
Az utóbbiak inaktiválása és gyulladást enyhítő makrofággá alakulásuk elősegítése tehát a cél, amit folsav-ezüst komplex alkalmazásával érnek el.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Két megoldandó feladat adódik:
Az egyik, hogy a szervezet normális, önmagát védő folyamatai kiszűrnék a hatóanyagot, az ezüstöt, ezért kapcsolják a folsavhoz, és képeznek így a lényeget bejuttató „trójai falovat”.
A másik, hogy olyan kicsi legyen a „küldemény”, hogy a sejt képes legyen felvenni, ezért nanoméretű ezüstöt és folsavat használnak az orvosok.
Mikortól használhatják?
Miként a közlemény fogalmaz, a trójaifaló-módszer gyógyszeripari fejlesztésekből indult, rákterápiában és bizonyos krónikus betegségek kezelésére már alkalmazzák, ám a fogászati gyakorlatban eddig nem volt rá példa. Járulékos előnye viszont, hogy csak az adott területen hat, így kevesebb a lehetséges mellékhatás, vagy nincs is.
A laboratóriumi kísérletek már folynak, és amikor szájvíz vagy gél formában elkészül a termék, akkor lokálisan a szájüregben alkalmazzuk a fogkő-eltávolítás és a sebészeti kezelés kiegészítésére
– tette hozzá dr. Géczi Zoltán.
Erre a teszteléstől és az engedélyeztetési folyamatoktól függően két-három év múlva kerülhet sor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.