Újból félnek a recessziótól a nagyvállalatok
A K&H által megkérdezett vállalatvezetők saját cégük kilátásait illetően csekély mértékű javulásra számítanak, ami elsősorban a magasabb árbevétel-várakozásoknak és a létszámbővítési szándékuknak köszönhető. Az idei év végéhez közeledve egyértelműen megtorpant a cégek lendülete. A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező vállalkozások a következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index a harmadik negyedévben ismételten 0 ponton áll.
„2023 második felében már kedvező folyamatok indultak el a gazdaságban, amelyek bizakodásra adtak okot: nagymértékben csökkent az infláció, mérséklődtek a nyersanyagárak és a vállalati hitelpiac is – ugyan lassú dinamikával – növekedésnek indult. A magas kamatkörnyezet és a csökkenő belföldi kereslet azonban továbbra is komoly kihívást jelent a cégeknek, ami a felméréskor még negatív GDP-eredményben is megmutatkozott. Mindezek pedig rányomták a bélyegüket a vállalatok makrogazdasággal kapcsolatos várakozásaira” – mutatott rá Rajna Gábor, a K&H Vállalati divízió vezetője.
A vállalatok saját helyzetükkel kapcsolatban ennél jóval kedvezőbben látják a helyzetet, ami főként az 1 éve folyamatosan növekvő árbevétel-várakozásokban mutatkozik meg. Jelenleg átlagosan 1,8 százalékkal nagyobb árbevétellel számolnak a cégek a következő egy évben, ezzel a várt árbevétel-növekedés mértéke már közelít a pandémia előtti, átlagosan 2 százalékos értékhez. Az infláció mértékétől azonban továbbra is jelentősen elmaradnak a mostani várakozások, szemben a pandémia előtti időkkel. A javuló trend tavaly év vége óta a profit-előrejelzésekben is megmutatkozik, azonban továbbra is csökkenő, 0,6 százalékkal alacsonyabb nyereséget várnak a cégek.
Növekvő árbevétel és munkaerőigény
A pénzügyi várakozások mellett a foglalkoztatottsági szándékban figyelhető meg számottevő változás: harmadik negyedéve növekszik a munkaerő-kereslet, ezzel a teljes nagyvállalati szektorban 1,7 százalékos létszámbővítés várható a következő egy évben, szemben az előző negyedévi 0,8 százalékkal. Ennek hátterében feltehetően az áll, hogy nehezen találnak megfelelő alkalmazottak a vállalatok, tehát növekvő munkaerőhiánnyal küzdenek.
Erősödnek a recessziós félelmek
A vállalatok makrogazdasági várakozásai három negyedévnyi javulás után erőteljesen, –13 pontról –17 pontra csökkentek. Ennek oka egyrészt, hogy
eltűnt az előző negyedévben tapasztalt „hurráoptimizmus” a gazdaság következő 3 éven belüli alakulásával kapcsolatban.
A cégek közül 65 százalékról 39 százalékra csökkent a gazdaság helyzetében javulást feltételezők aránya, és újra azok vannak többségben, akik szerint nem lesz változás (a válaszadók 43 százaléka volt ezen a véleményen). A gazdaság következő egyévi alakulásával kapcsolatban viszont még mindig azok vannak nagyobb arányban, akik a gazdasági helyzet mérséklődésére számítanak (46 százalék), miközben javulást ennél jóval kevesebben feltételeznek (28 százalék volt ezen az állásponton).
Komoly aggodalom alakult ki egy esetleges forintgyengüléssel kapcsolatban is. Jelenleg 10-ből 8 vállalat forintgyengüléssel kalkulál, ami az index történetében a második legmagasabb arány.
Ez azt jelenti, hogy a cégvezetők a felméréskor jellemző 368,9-391,6 közötti euró/forint árfolyamnál is gyengébb forintra számítanak, ami a cégek 60 százaléka szerint rontani fog a helyzetén.
A vállalatokban a közterhek esetleges emelkedésével kapcsolatban is komoly félelem alakult ki” – jelezte el Rajna Gábor.
Egy negyedév alatt szinte megduplázódott, 14-ről 27 százalékra ugrott a növekvő közterhekkel kalkulálók aránya. Ennél magasabb arány mindössze egyszer fordult elő az index történetében, egy évvel ezelőtt (40% százalékuk gondolkodott így). Mindezek következtében a cégek jövedelmezőségét befolyásoló tényezők közül a jogszabályi környezet (47 százalékuknál), a kormányzati gazdaságpolitika (43 százalékuk esetében ), az infláció (43 százalék ) és az adók, járulékok (40 százalék gondolta így) kerültek az élre.
Az infláció várhatón 7 százalék környékére mérséklődhet év végére, míg jövőre nem várható érdemi lassulás, 5-6 százalék között ragadhat be” – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
Európai szinten is megfigyelhető a lassulás, 2024-ben várhatóan 2-3 százalék körül alakulhat a fogyasztói áremelkedés mértéke. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon nagyjából 3 százalékos többlet drágulás várható, ami a vállalatokat érzékenyen érintheti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.