BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiteregette a lapokat az S&P, most a Fitch Ratingsen a sor

Feszült várakozás előzte meg az S&P Global Ratings hitelminősítő péntek esti döntését, amelyben végül megerősítették Magyarország adósbesorolását, de most, hogy megvan a kedvező döntés, következik a Fitch Ratings értékelése. A kártyalapjait kiteregető intézet jelezte, hogy jövőre 2,6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, az év elején felszabadulnak az uniós források, normalizálódik a monetáris politika és az államadósság is csökken. Ebből kiindulva nagy baj nem lehet.

Az S&P Global Ratings előrejelzései szerint a magyar reálgazdaság 2024-ben 2,6 százalékkal, 2025–2026-ban pedig átlagosan 2,8 százalékkal növekedik az idei enyhe recesszió után. A Világgazdaság pénteken késő este számolt be róla, hogy a hitelminősítő nem változtatott Magyarország besorolásán: az intézet megerősítette Magyarország BBB- hosszú és rövid távú besorolását, és megtartotta a stabil kilátást.

Az intézet leszögezte: Magyarország kicsi, nyitott gazdasága 2024-től talpra áll. 
Fotó: Anadolu via AFP

Előrejelzéseik azon a feltételezésen alapulnak, hogy Magyarország és az EU végül megállapodik, és 2024 első felében bizonyos uniós források felszabadulnak – írták. 

Így fogalmaztak: 

a stabil kilátások tükrözik azt a véleményünket, hogy Magyarország kicsi, nyitott gazdasága 2024-től talpra áll az idei egyensúly helyreállítása után, amely egy sor külső sokk és egy 2022-es fiskális ösztönző időszak után következett be.

Pozitív és negatív kockázatok

Csökkentené a besorolást, ha a jelenlegi várakozásaikkal szemben az EU jelentős mennyiségben visszatartaná a forrásokat, vagy korlátozná Magyarország energiaellátását. 

Bármelyik ezek közül gyengítené Magyarország növekedési kilátásait, és azt eredményezhetné, hogy a kormány eltérjen a jelenlegi költségvetési konszolidációs stratégiájától. 

Ebben a forgatókönyvben a külső nyomások ismét felerősödnek a forint árfolyamára és az inflációra, tovább korlátozva a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikai rugalmasságát.

Emelhetné az ország besorolását, ha Magyarország ikerdeficitje gyorsabban csökkenne, mint ahogy azt jelenleg várják. 

Ebben a forgatókönyvben a költségvetési hiány tovább csökkenhet az erősebb konszolidációs erőfeszítések hatására és a magas kamatköltségek ellenére.

Megjegyezték, hogy az előbbiek pedig meredekebben csökkenő pályára állítanák az államadósságot.

Normalizálódhat a monetáris politika

A minősítő pozitívumként leszögezte:

  • Csökken az infláció, októberben éves szinten 10 százalék alá süllyedt a januári 26,2 százalékos csúcsról;
  • A folyó fizetési mérleg hiánya érezhetően csökkent, amihez hozzájárult a globálisan alacsonyabb energiaárak is; 
  • A forint árfolyama az elmúlt hónapokban kezdett fellendülni.

Ezek a fejlemények lehetővé teszik a jegybank számára, hogy folytassa a monetáris politika normalizálását.

A monetáris politika szigorítása rányomta bélyegét a beruházásokra, amelyek reálértéken több mint 7 százalékkal zsugorodnak 2022-hez képest – jelezték. Hozzátették: a fogyasztás is megsínylette a magas inflációt, a reálbérek szeptemberig csökkentek a magas nominálbér-növekedés ellenére. 

A költségvetési stabilizálása kihívás

Azzal folytatták, hogy a költségvetési konszolidáció továbbra is nagyobb kihívást jelent, az államháztartási hiányt 2023-ban Magyarország a GDP 5,2 százalékára, 2024-ben pedig a GDP 4,5 százalékára tervezi, ami jóval meghaladja a korábbi célokat. A legfontosabb fiskális kihívások közé tartozik az általános forgalmi adóból (áfa) befolyó elmaradás, a magasabb kamatköltségek, a rugalmatlan szociális kiadások és az alacsonyabb uniós forrásokból származó társfinanszírozás.

A hitelminősítő arra számít, hogy a nettó államadósság nagyjából a GDP 72 százaléka körül stabilizálódik 2026-ig.

Megállapították, hogy a kormány egyes nem szokványos intézkedései segítettek csökkenteni Magyarország korábbi sebezhetőségét, mások, például az ágazati adók ronthatják a hosszú távú növekedési teljesítményt.

Az elemző nem vár leminősítést

Töretlen a bizalom a magyar gazdaság iránt – így reagált a Nagy Márton által vezetett Gazdaságfejlesztési Minisztérium a Standard and Poor’s döntésére.  A hatékony és eredményes kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a magyar gazdaság válságálló és a jelenlegi nehéz helyzetben is stabil lábakon áll – jegyezték meg. A Pénzügyminisztérium arra hívta fel a figyelmet: Magyarországot továbbra is befektetésre ajánlják a hitelminősítők, és egy háború szomszédságában is bíznak a magyar gazdaságban.

A hitelminősítő összességében pozitív értékelést adott mind a makrogazdasági képet, mind a kockázatokat illetően az országról – vonta le a következtetést Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője. Ennek alapján tehát negatív minősítői döntést nem várnak, pozitív változás pedig néhány év múlva a költségvetési hiány lefaragásával következhet be.

A héten dönt a Fitch Ratings

Magyarország 2016 óta folyamatosan a befektetésre ajánlott kategóriában van, azonban az elmúlt évek kedvező folyamatai után a járványhelyzet, majd az orosz–ukrán háború elhúzódó hatásai láthatóvá váltak idehaza is, s a hitelminősítők is reagáltak ezekre 2023 elején. A Standard and Poor’s az év elején leminősítette Magyarországot, és a korábbi BBB kategóriából BBB mínusz kategóriába vágta vissza hazánk adósságbesorolását.

Ezzel a befektetése ajánlott sáv legaljára kerültünk, egy fokozatra a bóvlitól. Júniusban nem változtatott az ország államadósság-besorolásán a Fitch Ratings, a londoni székhelyű hitelminősítő intézet továbbra is BBB osztályzatot tart érvényben, viszont negatív kilátással, ami egy esetleges leminősítést vetíthet előre egy-másfél éves időtávon.

A Moody’s szeptemberi értékelésében ugyancsak meghagyta a Ba2 besorolásunkat stabil kilátás mellett, vagyis az amerikai cégnél áll a legjobban a magyar adósságosztályzat. Az intézet szerint a középtávú növekedési kilátások szilárdak, rendelkezésre áll a szakképzett munkaerő, az EU országai közül itt az egyik legmagasabb a munkaerő-termelékenység és szilárd a gazdasági infrastruktúra.

A héten pénteken a Fitch Ratings mond ítéletet a magyar kilátásokról, de az elemzők nem számítanak leminősítésre.

Hogy lettek az egykor gyűlölt hitelminősítők a magyar kormány barátai?

Nagyot fordult a világ a nemzetközi hitelminősítő intézetek és a kormány körül mostanság. Akik végigkövették a 2010-es évek gazdaságpolitikai momentumait, talán még emlékezhetnek, a 2011–12-es euróválság és finanszírozási nehézségek idején a hárombetűs intézmény, az IMF után csak a Moody’s, a Fitch Ratings vagy a Standard and Poor’s neve csengett keserűbben a kormányzati kommunikációban. Mindez már a múlt, elemző magyarázza el az okokat.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.