Órásit kaszáltak a magyar bankok

Rekordmértékű, 1590,6 milliárd forintos nettó eredményt produkált a magyar hitelintézeti szektor 2023. első három negyedévében: a mostani profit közel a háromszorosa az egy évvel korábbi 562,4 milliárdnak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank kedden közzétett adataiból.

A jegybank adatai szerint az impozáns eredményhez a kamateredmény megugrása járult hozzá a legnagyobb mértékben: ezen a soron több mint 2400 milliárd forintos pluszt halmoztak fel az év első kilenc hónapjában a hitelintézetek, ami 39,5 százalékkal – közel 700 milliárd forinttal – több az egy évvel korábbinál. A díj- és jutalékeredmény szempontjából sem alakult rosszul az első három negyedév a hazai hitelintézeteknél: itt 993,9 milliárd forintos pluszt sikerült elérni, 19,1 százalékkal többet az egy évvel korábbi 834,5 milliárdnál. 

A bérek gyors ütemű emelkedése, és a leginkább a digitalizációval kapcsolatos fejlesztések hatása persze a bankszektor működési költségeinek alakulásán is tükröződött: ezen a soron összesen 1913,7 milliárd forintnyi kiadásuk keletkezett a szereplőknek, ami közel 300 milliárddal – 18,2 százalékkal – több az egy évvel korábbinál. A kockázati költségek alakulása szempontjából viszont egyáltalán nem alakult rosszul az első kilenc hónap: itt összességében 72,7 milliárd forintnyi leírás történt szeptember végéig, miközben egy évvel korábban még bő 385 milliárd forintnyi tartalékot képeztek a piaci szereplők.

A megugró profit nyomán – nem meglepő módon – a szektor jövedelmezőségi mutatói is látványosan javultak a múlt év harmadik negyedéhez viszonyítva. A tőkearányos megtérülés (RoE) 10,1-ről 22,7 százalékra ugrott éves összevetésben, miközben az eszközarányos jövedelmezőség  (RoA) 0,9-ről 2,4 százalékra javult. Ilyen szép értékekre már igen régen nem akadt példa, a RoE-értéke legutóbb a kétezres évek elején ingadozott tartósan 20 százalék feletti szinten. A hitelportfólió minősége szintén kedvezően alakul a szektorban, annak ellenére, hogy a működési környezet nem minden szempontból tekinthető ideálisnak: a nemteljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) 2,7 százalékon állt a harmadik negyedév végén, miközben egy évvel korábban még 3,4 százalékot ért el. (Az MNB ugyanakkor a hitelportfólió minőségének romlására, és a hitelezési kockázatok emelkedésére figyelmeztetett a közelmúltban megjelent pénzügyi stabilitási jelentésében.)

Ami a szektor mérlegét illeti, a konszolidált szemléletű adatok szerinti mérlegfőösszeg 8,2 százalékkal emelkedett egy év alatt, és valamivel 89 400 milliárd forint felett alakult. 

A hitelintézetek méret szerinti megoszlása nem változott érdemben az elmúlt egy évben: a nagybankok a szektor eszközállományának változatlanul csaknem a négyötödét adják. A közepes méretű szereplők súlya ugyanakkor nőtt valamelyest – 15,5-ről 18 százalékra –, a kisméretűeké viszont 5,6-ről 3,3 százalékra csökkent.