Megijedt a forint gyengülésétől az MNB: továbbra is két számjegyű az alapkamat
Úgy tűnik, megijesztette a forint gyengülése a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsát, amely a mai kamatdöntő ülésén nem 100 bázisponttal, hanem csak 75-tel csökkentette az alapkamatot, tehát nem gyorsított a kamatcsökkentések tempóján. Mindez azt jelenti, hogy még egy hónapot várni kell, hogy 2022 júliusa után ismét egy számjegyű legyen az alapkamat Magyarországon.
A monetáris tanács mai ülésének alaphangját két héttel korábban Virág Barnabás megadta, amikor egy bécsi konferencián belengette, hogy a jegybank az eddigi 75 bázispontos kamatcsökkentési tempóról áttér a nagyobb, 100 bázispontos vágásokra, amit azzal indokolt, hogy a jegybank korábbi várakozásánál is gyorsabban csökken a hazai infláció.
Decemberben 5,5 százalékra mérséklődött a fogyasztói árindex, sőt, a mostani számítások szerint januárban könnyen a jegybank célsávjának tetejéig, 4 százalékig süllyedhet.
Ám hiába a folyamatosan javuló makrogazdasági környezet, a forint az elmúlt hetek megpróbáltatásait egyáltalán nem viselte jól, a jegyzés a kamatdöntés előtti órában 389 eurónál tartózkodott.
A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a fundamentumok egyáltalán nem indokolják a hazai fizetőeszköz gyengülését, az infláció hónapról hónapra csökken, miközben a külkereskedelmi mérleg is folyamatosan javul. Ami viszont szerencsétlen egybeesés, hogy monetáris tanács pont azon a héten ülésezik, amikor az EU tanácsa is, az utóbbi pedig nem mentes a fenyegetőzésektől és nyomásgyakorlástól, ami elől a forint sem tud elbújni. Ezért van olyan elemző, aki nem zárja ki, hogy tovább tart a forint vesszőfutása, egészen a 400-as szintekig.
Vélhetően erről is beszélni fog 15 órától Virág Barnabás alelnök, az eseményt élőben közvetítjük.
Így kezdődött el a kamatemelési ciklus
Az MNB 2021. június 22-én indította el a kamatemelési ciklusát, amelyben hatalmas cikcakkok voltak. Az kétségtelen, hogy a többi jegybankhoz képest a magyar jegybank korábban kezdte el a szigorítást – amire Matolcsy György is rendszeresen hivatkozik –, de ettől még tény, hogy az inflációs folyamatoknak már a koronavírus-járvány előtt is volt előjelük, és vélhetően az sem volt a legszerencsésebb, hogy a kamatemelések alatt is javában vásárolták az állampapírokat. A piac pedig azt sem fogadta túl jól, hogy éppen akkor lassított volna a kamatemelések tempóján 2022. májusban, amikor az európai energiaválság súlyosbodott az inflációs folyamatok erősödésével párhuzamosan.
A forintra nehezedő nyomás miatt a jegybanknak lényegében nem maradt más választása, mint a lassítás helyett 2022 júniusában egy agresszív, 185 bázispontos kamatemelés végrehajtása, majd júliusban két lépésben további 300 bázispontos emelés, amivel június 29. és és július 27. között, azaz egyetlen hónap leforgása alatt 5,9 százalékról 10,75 százalékra emelte az alapkamatot. Az akkori helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a nyár közepén egy nem kamatdöntő ülésen kellett 200 bázisponttal megemelni a kamatszintet.
Lezárta, majd kinyitotta a jegybank a kamatemelési ciklust
Végül 2022 szeptemberében, 13 százalékos alapkamatnál Matolcsy György jegybankelnök személyesen jelentette be a kamatemelési ciklus lezárását, mivel, ahogy fogalmazott
nincs értelme továbbmenni a két számjegyű alapkamatnál.
Az októberi események azonban ismét felülírták az MNB számításait: a folyó fizetési mérleg bődületes hiánya és a forint elleni spekulációk egymást erősítve, óriási nyomást helyeztek a hazai fizetőeszközre, így az infláció leküzdése mellett a piaci stabilitás megteremtése érdekében kellett újabb eszközöket bevetnie.
A jegybank 18 százalékos kamat mellett egynapos betéti tendereket hirdetett meg, a kamatfolyosó felső szélét az addigi 15,5 százalékról 25 százalékra emelte. A forint árfolyamát ezekkel a lépésekkel sikeresen stabilizálta, hiszen 435 körüli történelmi csúcsról visszafordult az árfolyam, hosszú távon azonban a gazdaság látta kárát az extrém kamatszinteknek. A kiábrándító második negyedéves GDP-adatokban az infláció fogyasztást és ipari termelést visszafogó hatása mellett legalább annyit nyomott a latba a hitelpiac teljes kiszáradása.
Áprilisban jött a fordulat, májusban elkezdődött a normalizációs szakasz
A fordulathoz az infláció februárban kezdett csökkenésére, illetve a külső egyensúly javulására egyaránt szükség volt. Virág Barnabás április 19-én a Világgazdaságnak adott interjújában hajtotta végre az MNB kommunikációs fordulatát, amit a monetáris tanács április végi kamatdöntő ülése követett, ahol a normalizáció kezdeteként 450 bázisponttal szűkült a kamatfolyosó, majd májustól a 18 százalékos egynapos betéti tender kamatát öt lépésben csökkentették, míg végül szeptemberben össze nem zárt az alapkamattal. Ezzel Virág szerint is egy új monetáris szakasz kezdődött el.
Az igazi mérföldkő a hazai monetáris politikában 2023 szeptemberében jött el, ekkor zárt össze a 2022. októberi pénzpiaci turbulenciák közepette bevezetett, irányadó rátának számító egynapos betéti eszköz és az alapkamat szintje. Ráadásul ez volt az első hónap, amikor hét év után ismét pozitív tartományba került a reálkamat, tehát az infláció már kisebb volt (12,2 százalék), mint az alapkamat, ami azóta is meghatározza a jegybank lépéseit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.