Az innováció a magyar gazdaság húzóágazata és kitörési pontja lehet

Az innováció lehet a kitörési pontja a magyar gazdaságnak – mondta a Figyelő és a Világgazdaság innovációs konferenciáján Szajlai Csaba, a Mediaworks gazdasági divíziójának vezetője, a Figyelő főszerkesztője. Hozzátette, hogy a kétnapos rendezvényen a hagyományos ágazatok mellett a hadiiparról és az űriparról is esik szó. A tervek szerint országszerte lesznek további konferenciák.

A magyar gazdaság versenyképességének a kulcsa az innovációban rejlik, nem mellesleg gazdasági haszna van – mondta Bódis László, a Kulturális és Innovációs minisztérium innovációért felelős államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója. Előadásában rávilágított, hogy a globális innovációs indexben a 33. helyet foglaljuk el a több mint százharmincból, megelőzve többek között Lengyelországot és Szlovákiát, azonban Csehország és Ausztria előttünk jár a sorban. A magyar startup-ökoszisztéma az ötvenedik helyen áll globális szinten, ami viszont elmarad az innovációs teljesítménytől – mutatott rá Bódis László.

Kiemelte, 2016 óta az állami források megháromszorozódtak,

Távlati célunk az, hogy minden harmadik kkv helyett az érintettek fele foglalkozzon innovációval, ezenfelül előremutató lenne a szabadalmak számát megduplázni.

A magyar innovációt erősítendő célokat is kiemelt Bódis László, ilyenek a magyar kutatási hálózat erősítése, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, emelték az ösztöndíjakat, egyszerűsítették a doktori képzésbe való bejutást.

Szabados Zsuzsa, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Vállalati innovációs elnökhelyettese azt mondta, az innováció fogalmát 1930 óta ízlelgetjük, a rendszer működésének vannak gazdasági mutatói is, megmutatkozik a GDP-ben is az innováció hatása. Bejelentette, hogy elindul a hivatal új pályázati programja, amely a nagyvállalatokat célozza. A támogatás oka, hogy a nagyvállalatok a gazdaság húzóágazatait lefedik. A program részletei még kidolgozás alatt vannak. Ígérete szerint teljes előadása megtalálható lesz a hivatal honlapján, az nkfih.gov.hu honlapon.

Pecsenye Roland, az MBH Bank digitalizációért felelős vezetője a fintech és a bigtech jelentősége kapcsán kiemelte, hogy a gazdaság versenyképessége a modern technológiák integrálásával képes csak fennmaradni. Emlékeztetett,  hogy harmincezer nyitott IT-pozíció van a munkaerőpiacon, az ilyen munkák java pedig nincs helyhez kötve.

Szerephez jut a mesterséges intelligencia (MI) is, körvonalazódnak azok a területek, ahol az MI a banki területeken is segítséget nyújthat, ám ez semmiképp nem egy, hanem többéves folyamat – ismertette, hozzátéve, hogy egyértelmű versenyhátrány ugyanakkor, ha nem használjuk az újításokat. Arról szó sincs, hogy a szoftverek elvennék az emberek munkáját, a digitalizáció pedig a felhasználók dolgát is egyértelműen megkönnyíti.

Az MBH célja, hogy közös fejlesztésű megoldásokat terjesszen el – ilyen kiemelt újítás lehet például a hangalapú szoftveres vezérlés, amely érintésmentes használatot tesz lehetővé mobileszközökön. Az újítások használatához az alkalmazottak képzése is szükséges. Egy dolog változatlan csupán: a változás – zárta gondolatait.

Pató Viktória Lilla, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda kiemelt szakértője elmondta, hogy az iroda fő célja az uniós támogatási rendszer átalakulásában segíteni a magyar innovációs ökoszisztémát, ösztönözve az európai szintű innovatív projektek megvalósulását. Ebben a változásban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a közvetlenül Brüsszelből igényelhető finanszírozási lehetőségek, az iroda pedig a hatékony forráslehívásban és felhasználásban segíti a hazai és határon túli szervezeteket, cégeket.

Darázs Lénárd, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke célként jelölte meg, hogy minél több innovatív vállalkozás működjön a piacon, ehhez viszont fogalmi tisztázás is szükséges. A digitális érettség önmagában nem innováció, és egy technológia alkalmazása sem az, mert ez a működés hatékonyabbá tétele, ahogyan a munkaerő képzése is. Előadásában kitért arra is, hogy az innováció hozzáadott értéket jelent, jelentős tudásalapú fejlődést takar a korábbi termékhez, szolgáltatáshoz képest. Mindez pedig fejlesztési tevékenységen belül történik.