BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

VG-konferencia: A mentális egészség is számít

A stresszhatást is szükséges csökkenteni, illetve a mentális egészség már igen kicsi odafigyeléssel megőrizhető – derült ki a Figyelő–Világgazdaság Csak egészség legyen! című konferenciájának első napján a témában tartott kerekasztal-beszélgetésből.

A naptári és a biológiai kor gyakorta eltér, a mozgással a romlás visszaállítható, de nem hanyagolható el a szociális rész sem, az emberi tényező a gépek világában elsorvadhat – mondta el kerekasztal-beszélgetés résztvevőjeként Vadász Ákos gerinctorna- és funkcionális jógaszakértő. Beszámolt róla, az sem ritka, hogy a gyakorlatokon nem voltak ott fejben (kiemelte: hatvanötezer gondolatunk van egy nap, amelyek egy része visszatérő) – ezzel kapcsolatban arról is beszélt, hogy a szorongást szintúgy oldani szükséges, erre szintén megvannak a gyakorlatok.

Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Megjegyezte, akár már napi 10-20 perc séta is képes a stresszhatást csökkenteni. A hobbi, a szabadidős tevékenység pedig mentális egészségmegőrző hatással bír, ami pedig megelőzheti a kiégést is.

Gyarmathy Miklós gyógyszerész, a Pharma Consulting alapítója arról beszélt, gyakori jelenség, hogy a betanulási idő után a dolgozó továbbáll, kevés szó esik arról, emberekkel hogyan kell foglalkozni, hogyan kell megtartani őket. A témában készült felmérésből kiderült, a fluktuáció valós, kézzelfogható jelenség, ám lehet tenni ellene. A munkahelyi jóllét takarhat többfélét, a SZÉP-kártyától kezdve a munkahelyi kávézás lehetőségén keresztül a fizetésemelésig, de a kutatások szerint az emelt bér csupán rövid ideig bizonyul motiváló tényezőnek. A juttatások elvétele ugyanakkor virtuális fékpedálként hat, visszafogja a teljesítményt, a visszaadása ugyanakkor megint motiváló tényező.

Ami viszont egyértelműen lelkesítő tényező, a felelősség, az elismerés, valamint a fejlődés lehetőségének a hármasa. Akinek a felelősség fontos, olyan helyzetbe hozzuk a munkavállalót, ahol megélheti, ami jelenthet döntési lehetőség vagy éppen pluszfeladatot. Az elismerésről szólva azt mondta, a saját teljesítményünket a legtöbben nem tudjuk objektíven szemlélni, a kiemelkedő teljesítményt azonban érdemes és szükséges is szóvá tenni, kiemelni.

Az objektív értékelés hiánya a fejlődésre is kihat, hiszen magunkon ezt sem látjuk, erről a vezetőnek kell(ene) visszajelzést adnia.

 

Mit kínál az állami és a magánegészségügy?

A kétnapos konferencia első napjának utolsó előadója Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese arról beszélt, mik jellemzik az állami és a magánegészségügyi intézményeket.

Az államival kapcsolatban közkeletű vélekedés, hogy ingyenes és nem tesz különbséget, ám a pandémia óta lassult a rendszer, későbbre kapunk időpontot, mint a koronavírus-járvány előtt. A várakozás ugyanakkor Nyugat-Európában és Amerikában is megszokott és természetes, tarthatatlan a helyzet viszont akkor, ha olyasvalaki nem jut azonnal megfelelő ellátáshoz, akinek sürgős beavatkozásra van szüksége.

A bonyolultabb, súlyosabb, komolyabb beavatkozásokat igénylő esetek ellátása egyértelműen az állami rendszerben biztonságosabb - emelte ki Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese
Fotó: Vémi Zoltán/Világgazdaság

A konferencia elején Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár által említett orvosszám elnökhelyettes asszony szerint elegendő, inkább a területi, illetve szakmánkénti eloszlásával lehet baj. Ha egy beteg későn, már szövődményekkel kerül orvoshoz, romlanak a gyógyulási esélyei, a kezelése pedig többe kerül és el is húzódhat – mutatott rá Ficzere Andrea.

Példának hozta, hogy 

a bőrgyógyászat, az ortopédia, a pszichológia és a pszichiátria is azok közé a hiányszakmák közé tartozik, amelyek magánúton érhetők el gyorsabban, bár korai időpontot az utóbbiak esetén már magánorvosoknál sem lehet kapni.

 A magánellátásban általában kevesebbet kell várakozni az ellátásra, de az teljesen egyértelmű, hogy szakértelem vonatkozásában nincs különbség a két rendszer között, sőt, a bonyolultabb, súlyosabb, komolyabb beavatkozásokat igénylő esetek ellátása egyértelműen az állami rendszerben biztonságosabb. 

A pandémia után megugrott a kereslet a magánszektorban, de ez a lendület most megtorpanni látszik. Extrém esetben olyan betegekkel is találkozhatunk, akik a félretett pénzüket szánják magánellátásra – jelezte az előadó.

A bevételek húsz százalékkal nőttek a magánellátók esetében a nagyobb kereslet és az áremelések miatt, viszont a profit csökkent, aminek hátterében számos faktor áll (állami rendszer orvosbéreinek lekövetése, infláció, rezsiköltségek emelkedése, stb.). 

A profitot részletfizetési lehetőséggel, dinamikus árképzéssel, húzónevekkel, illetve szűrővizsgálati csomagokkal igyekeznek növelni. 

Az állami rendszer egyértelmű előnye az összes szakma és az intenzív osztályos háttér jelenléte, a súlyos betegek ellátásának képessége, illetve az, hogy a hosszadalmasabb / költségesebb ellátásnak sincs finanszírozásbeli korlátja. 

Figyelmeztetett, egészségvesztéssel járhat, ha valaki sem állami, sem magánúton nem kapja meg a szükséges ellátást, így az ilyen helyzeteket mindenáron el kell kerülni. 

Ha a betegbiztonságot nézzük, az állami rendszer mellett tett hitet Ficzere Andrea,

 ugyanakkor szerinte mindkét szektorban arra kell törekedni, hogy az oda érkező beteg szakmai szempontból mindent megkapjon, amire szükséges van. A konferencia második napja az online térben folytatódik."

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.