A naptári és a biológiai kor gyakorta eltér, a mozgással a romlás visszaállítható, de nem hanyagolható el a szociális rész sem, az emberi tényező a gépek világában elsorvadhat – mondta el kerekasztal-beszélgetés résztvevőjeként Vadász Ákos gerinctorna- és funkcionális jógaszakértő. Beszámolt róla, az sem ritka, hogy a gyakorlatokon nem voltak ott fejben (kiemelte: hatvanötezer gondolatunk van egy nap, amelyek egy része visszatérő) – ezzel kapcsolatban arról is beszélt, hogy a szorongást szintúgy oldani szükséges, erre szintén megvannak a gyakorlatok.
Megjegyezte, akár már napi 10-20 perc séta is képes a stresszhatást csökkenteni. A hobbi, a szabadidős tevékenység pedig mentális egészségmegőrző hatással bír, ami pedig megelőzheti a kiégést is.
Gyarmathy Miklós gyógyszerész, a Pharma Consulting alapítója arról beszélt, gyakori jelenség, hogy a betanulási idő után a dolgozó továbbáll, kevés szó esik arról, emberekkel hogyan kell foglalkozni, hogyan kell megtartani őket. A témában készült felmérésből kiderült, a fluktuáció valós, kézzelfogható jelenség, ám lehet tenni ellene. A munkahelyi jóllét takarhat többfélét, a SZÉP-kártyától kezdve a munkahelyi kávézás lehetőségén keresztül a fizetésemelésig, de a kutatások szerint az emelt bér csupán rövid ideig bizonyul motiváló tényezőnek. A juttatások elvétele ugyanakkor virtuális fékpedálként hat, visszafogja a teljesítményt, a visszaadása ugyanakkor megint motiváló tényező.
Ami viszont egyértelműen lelkesítő tényező, a felelősség, az elismerés, valamint a fejlődés lehetőségének a hármasa. Akinek a felelősség fontos, olyan helyzetbe hozzuk a munkavállalót, ahol megélheti, ami jelenthet döntési lehetőség vagy éppen pluszfeladatot. Az elismerésről szólva azt mondta, a saját teljesítményünket a legtöbben nem tudjuk objektíven szemlélni, a kiemelkedő teljesítményt azonban érdemes és szükséges is szóvá tenni, kiemelni.
Az objektív értékelés hiánya a fejlődésre is kihat, hiszen magunkon ezt sem látjuk, erről a vezetőnek kell(ene) visszajelzést adnia.
A kétnapos konferencia első napjának utolsó előadója Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese arról beszélt, mik jellemzik az állami és a magánegészségügyi intézményeket.
Az államival kapcsolatban közkeletű vélekedés, hogy ingyenes és nem tesz különbséget, ám a pandémia óta lassult a rendszer, későbbre kapunk időpontot, mint a koronavírus-járvány előtt. A várakozás ugyanakkor Nyugat-Európában és Amerikában is megszokott és természetes, tarthatatlan a helyzet viszont akkor, ha olyasvalaki nem jut azonnal megfelelő ellátáshoz, akinek sürgős beavatkozásra van szüksége.
A konferencia elején Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár által említett orvosszám elnökhelyettes asszony szerint elegendő, inkább a területi, illetve szakmánkénti eloszlásával lehet baj. Ha egy beteg későn, már szövődményekkel kerül orvoshoz, romlanak a gyógyulási esélyei, a kezelése pedig többe kerül és el is húzódhat – mutatott rá Ficzere Andrea.
Példának hozta, hogy
a bőrgyógyászat, az ortopédia, a pszichológia és a pszichiátria is azok közé a hiányszakmák közé tartozik, amelyek magánúton érhetők el gyorsabban, bár korai időpontot az utóbbiak esetén már magánorvosoknál sem lehet kapni.
A magánellátásban általában kevesebbet kell várakozni az ellátásra, de az teljesen egyértelmű, hogy szakértelem vonatkozásában nincs különbség a két rendszer között, sőt, a bonyolultabb, súlyosabb, komolyabb beavatkozásokat igénylő esetek ellátása egyértelműen az állami rendszerben biztonságosabb.
A pandémia után megugrott a kereslet a magánszektorban, de ez a lendület most megtorpanni látszik. Extrém esetben olyan betegekkel is találkozhatunk, akik a félretett pénzüket szánják magánellátásra – jelezte az előadó.
A bevételek húsz százalékkal nőttek a magánellátók esetében a nagyobb kereslet és az áremelések miatt, viszont a profit csökkent, aminek hátterében számos faktor áll (állami rendszer orvosbéreinek lekövetése, infláció, rezsiköltségek emelkedése, stb.).
A profitot részletfizetési lehetőséggel, dinamikus árképzéssel, húzónevekkel, illetve szűrővizsgálati csomagokkal igyekeznek növelni.
Az állami rendszer egyértelmű előnye az összes szakma és az intenzív osztályos háttér jelenléte, a súlyos betegek ellátásának képessége, illetve az, hogy a hosszadalmasabb / költségesebb ellátásnak sincs finanszírozásbeli korlátja.
Figyelmeztetett, egészségvesztéssel járhat, ha valaki sem állami, sem magánúton nem kapja meg a szükséges ellátást, így az ilyen helyzeteket mindenáron el kell kerülni.
Ha a betegbiztonságot nézzük, az állami rendszer mellett tett hitet Ficzere Andrea,
ugyanakkor szerinte mindkét szektorban arra kell törekedni, hogy az oda érkező beteg szakmai szempontból mindent megkapjon, amire szükséges van. A konferencia második napja az online térben folytatódik."
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.