BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nagy Mártonék szerint nem is olyan rossz a magyar minimálbér, sőt

Hazánkban Európában egyedülálló módon kétlépcsős a legkisebb keresetek összege – ezzel indokolja a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy miért szerepel hátul a különböző rangsorokban a magyar minimálbér.

„Egyes orgánumok előszeretettel tálalják úgy az Eurostat statisztikáit, miszerint a minimálbérek tekintetében Magyarország uniós összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll. Az adatok megfelelő értelmezésének és a teljes kép bemutatásának hiányában szakmaiatlan, nagymértékben eltorzított összevetések születnek” – reagált közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

lakás Felújitás
Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld

Mindezzel szemben a valós képet az effektív minimálbér mutatja meg, ami egy súlyozott átlaga a garantált bérminimumnak és a minimálbérnek.  Hazánkban ugyanis – Európában egyedülálló módon – kétlépcsős a legkisebb keresetek összege

írják, hozzátéve, hogy az uniós országokban nem létezik a magyarhoz hasonló garantáltbérminimum-rendszer, ezért az összehasonlítást megfelelő módszertan alkalmazásával érdemes megtenni, a minimálbér mellett a garantált bérminimumot is figyelembe véve. Különös tekintettel arra, hogy garantált bérminimumban több mint kétszer annyian részesülnek, mint minimálbérben. 

Emlékeztetnek rá, hogy mára hazánkban a legkisebb keresetek 2010-hez képest több mint 3,6-szeresükre emelkedtek, ennek köszönhetően Magyarországon a minimálbér összege 266 800 forint, a garantált bérminimum 326 ezer forint, 

az effektív minimálbér összege pedig mintegy 306 ezer forintot ér el. 

A minimálbérek átlagosan 482 ezer forintot tesznek ki az unióban, az effektív magyar minimálbér a 17. helyet éri el az EU-n belül, a régióban pedig az élmezőnyhöz tartozik, megelőzve Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát.

Ahogy beszámoltunk róla, idén minden eddiginél hamarabb, már a nyár közepén elindultak a minimálbér-tárgyalások, amelyek ezúttal a szokásosnál is összetettebb tárgyalássorozatot vetítenek előre. A sietség oka, hogy november 15-ig kész terveket kell kidolgozniuk a szakszervezeteknek és a munkaadóknak az uniós minimálbér-irányelv gyakorlatba történő átültetéséről. Ennek keretében kell dönteniük arról, hogy mi lesz a sorsa a garantált bérminimumnak, egy vagy több lépcsőben szüntetik meg, hány éves bérmegállapodást kötnek, továbbá „le kell ütni azokat a célszámokat is, amelyek alapján tárgyalni fognak”.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.