Kiterítette a lapokat az új államtitkár – ettől várja a kkv-k és a magyar gazdaság felvirágoztatását
„A következő évre van egy konkrét GDP-növekedési célsávunk, ez a 3-5 százalék, vannak ugyanakkor minőségi elvárásaink is... Azt akarjuk elérni, hogy a magasabb növekedés minél nagyobb részét állítsák elő a kkv-k állítsák elő” – mondta a Portolionak adott interjújában Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztériumban a napokban felálló kkv-államtikárság leendő vezetője. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség éléről érkező szakembere kulcsfontosságúnak nevezte a szektor megerősítését a gazdaság hosszú távú, fenntartható, egészséges növekedése szempontjából, annál is inkább, mert nemzetgazdasági miniszter elvárja, hogy a gazdasági növekedés bevonó legyen, vagyis segítse az emberek és a vállalkozások mindennapjait.
Fejlesztés és technológia
A várható struktúráról elmondta, hogy az új szakmai terület neve Kkv fejlesztésért és technológiáért felelős államtitkárság lesz, nem véletlenül, hiszen a két terület szorosan összekapcsolódik és összefügg. Az államtitkárságon így két helyettes államtitkárság fog működni és ezen belül két cégcsoport.
Lesz egy klasszikus vállalkozásfejlesztési ág, ami a vállalkozásokhoz köthető források kezelését, különböző támogatási programok menedzselését, szabályozási környezet alakítását fogja körül. Ez alatt lesz a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség, mint egy operatív szerv, amelyik meg tudja valósítani a minisztérium és a cégek összekötését.
A technológiáért felelős helyettes államtitkárság pedig felel a digitalizáció, az AI, és az űrkutatás területekért. Ehhez a területhez tartozik továbbá a Neumann Technológiai Platform nevezetű ügynökség is, mint lebonyolító szerv.
Beruházásokon lesz a hangsúly
Szabados Richárd jelezte, hogy a beruházások ösztönzésére fókuszálnak legelőször, azt vizsgálják meg, hogy mi kell ahhoz, hogy beinduljanak a beruházások. Ennek érdekében folyamatosan vizsgálják és elemzik a „fogyasztási puzzle”-t, vagyis azt, hogy miképpen alakul a kkv-kat érintő fogyasztási kereslet. Szerinte a megrendeléshiány és a gyenge kereslet az oka annak, hogy nem vesznek fel forásokat a beruházásokhoz a cégek.
A második terület a szabályozás, ugyanis a vállalkozások, cégvezetők problémaként, a magas adminisztrációt, a túl bonyolult programokat, a nehezen elérhető információkat említik első körben.
Összességében egy olyan érzése lehet a vállalkozónak, mintha nehezített terepen kellene boldogulnia. Ennek kapcsán fontos cél, hogy ha indítunk célzott támogatási programokat, akkor azoknak rettentő egyszerűnek kell lenniük
– húzta alá a leendő államtitkár, aki harmadik fókuszterületként jelölte ki a humántőke menedzsmentet. Ennek keretében azt vizsgálják meg, hogy milyen háttere van a vállalkozásvezetőnek, honnan érkezett, miért vágott bele a vállalkozásba, ki segítette őt, hol tart a generációváltás folyamatában.
Négy fő cél
Szabad Richárd elmondta, hogy négy fő célkitűzést fogalmaztak meg a kkv-k európai uniós összehasonlításban való felzárkóztatására 2030-ig:
- A kkv-k beruházási aránya az összberuházáson belül 30 százalékról 40 százalékról emelkedjen. „Ez egy nagyon ambiciózus cél, szinte példátlan 10 százalékpontos javulás 10 év alatt”, jegyezte meg.
- A kkv-k exportaránya a jelenlegi stagnáló 5 százalékról 7 százalékra növekedjen.
- Az egy foglalkoztatottra eső GDP összeg a kkv-knál a 2020-as 19 ezer euróról 28 ezer euróra emelkedjen 2030-ra. „Ez nagyságrendi változást jelentene a termelékenységben.”
- A kkv-k hitelpenetrációja a jelenlegi kb. 13–17 százalék közötti szintről 20 százalékra növekedjen.
Jön az őszi akcióterv
Szabados Richárd azt is elárulta, hogy folyik az őszi gazdasági élénkítő csomag kidolgozása a minisztériumban. A csomag több emelből fog állni.
Szóba kerülhet a Széchenyi Kártya beruházási hitelének kamatcsökkentése
– ismertette, ugyanakkor itt még nincs végleges döntés, azonban mint mondta a koncepcióba beleillik. A program másik eleme az exportképes vállalatok támogatása. Nemcsak a már exportáló cégeket célozzák meg, hanem azokat is, akik még nem exportálnak, vagy csak kis mértékben. Az EXIM-nél új termékekkel készülnek, amelyek az exportösztönzést és a külföldi befektetéseket segítik, kifejezetten a KKV-k számára.
Az új államtitkár az interjúban az is jelezte, hogy készülnek egy tőkeemelési programmal, szeretnék, ha a kkv-k, főleg a közepes méretűek, tőkét emelnének. Arról is beszélt, hogy a nagyvállalatok számára sikeresen működik az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatási forma. Ennek a mintájára szeretnének elindítani egy programot a kkv-k számára.
Szerintünk nem ördögtől való egy 50 százalékos intenzitású eszköz beszerzési program indítása. Természetesen ehhez a költségvetés helyzetét meg kell vizsgálni, de mindenképpen a mikro és a kis- és középvállalatok lennének a célkeresztben
– emelte ki. A GINOP Plusz alatt futó programjaik, mint a klasszikus vállalkozásfejlesztés, a generációváltás, a második esély, a modern mintaüzem továbbra is folytatódnak. Emellett terítéken van a KKV Technológia Plusz program esetleges kiterjesztése a fővárosra. Szóban van egy KKV kutatás-fejlesztés és innovációs GINOP+-on belül megvalósuló forrás elérése is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.