Kiterítette a lapokat az új államtitkár – ettől várja a kkv-k és a magyar gazdaság felvirágoztatását

„A következő évre van egy konkrét GDP-növekedési célsávunk, ez a 3-5 százalék, vannak ugyanakkor minőségi elvárásaink is... Azt akarjuk elérni, hogy a magasabb növekedés minél nagyobb részét állítsák elő a kkv-k állítsák elő” – mondta a Portolionak adott interjújában Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztériumban a napokban felálló kkv-államtikárság leendő vezetője. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség éléről érkező szakembere kulcsfontosságúnak nevezte a szektor megerősítését a gazdaság hosszú távú, fenntartható, egészséges növekedése szempontjából, annál is inkább, mert nemzetgazdasági miniszter elvárja, hogy a gazdasági növekedés bevonó legyen, vagyis segítse az emberek és a vállalkozások mindennapjait.

Fejlesztés és technológia

A várható struktúráról elmondta, hogy az új szakmai terület neve Kkv fejlesztésért és technológiáért felelős államtitkárság lesz, nem véletlenül, hiszen a két terület szorosan összekapcsolódik és összefügg. Az államtitkárságon így két helyettes államtitkárság fog működni és ezen belül két cégcsoport.

Lesz egy klasszikus vállalkozásfejlesztési ág, ami a vállalkozásokhoz köthető források kezelését, különböző támogatási programok menedzselését, szabályozási környezet alakítását fogja körül. Ez alatt lesz a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség, mint egy operatív szerv, amelyik meg tudja valósítani a minisztérium és a cégek összekötését.

A technológiáért felelős helyettes államtitkárság pedig felel a digitalizáció, az AI, és az űrkutatás területekért. Ehhez a területhez tartozik továbbá a Neumann Technológiai Platform nevezetű ügynökség is, mint lebonyolító szerv.

Beruházásokon lesz a hangsúly

Szabados Richárd jelezte, hogy a beruházások ösztönzésére fókuszálnak legelőször, azt vizsgálják meg, hogy mi kell ahhoz, hogy beinduljanak a beruházások. Ennek érdekében folyamatosan vizsgálják és elemzik a „fogyasztási puzzle”-t, vagyis azt, hogy miképpen alakul a kkv-kat érintő fogyasztási kereslet. Szerinte a megrendeléshiány és a gyenge kereslet az oka annak, hogy nem vesznek fel forásokat a beruházásokhoz a cégek.

A második terület a szabályozás, ugyanis a vállalkozások, cégvezetők problémaként, a magas adminisztrációt, a túl bonyolult programokat, a nehezen elérhető információkat említik első körben. 

– húzta alá a leendő államtitkár, aki harmadik fókuszterületként jelölte ki a humántőke menedzsmentet. Ennek keretében azt vizsgálják meg, hogy milyen háttere van a vállalkozásvezetőnek, honnan érkezett, miért vágott bele a vállalkozásba, ki segítette őt, hol tart a generációváltás folyamatában.

Négy fő cél

Szabad Richárd elmondta, hogy négy fő célkitűzést fogalmaztak meg a kkv-k európai uniós összehasonlításban való felzárkóztatására 2030-ig:

• A kkv-k beruházási aránya az összberuházáson belül 30 százalékról 40 százalékról emelkedjen. „Ez egy nagyon ambiciózus cél, szinte példátlan 10 százalékpontos javulás 10 év alatt”, jegyezte meg.
• A kkv-k exportaránya a jelenlegi stagnáló 5 százalékról 7 százalékra növekedjen. 
• Az egy foglalkoztatottra eső GDP összeg a kkv-knál a 2020-as 19 ezer euróról 28 ezer euróra emelkedjen 2030-ra. „Ez nagyságrendi változást jelentene a termelékenységben.” 
• A kkv-k hitelpenetrációja a jelenlegi kb. 13–17 százalék közötti szintről 20 százalékra növekedjen. 

Jön az őszi akcióterv

Szabados Richárd azt is elárulta, hogy folyik az őszi gazdasági élénkítő csomag kidolgozása a minisztériumban. A csomag több emelből fog állni. 

– ismertette, ugyanakkor itt még nincs végleges döntés, azonban mint mondta a koncepcióba beleillik. A program másik eleme az exportképes vállalatok támogatása. Nemcsak a már exportáló cégeket célozzák meg, hanem azokat is, akik még nem exportálnak, vagy csak kis mértékben. Az EXIM-nél új termékekkel készülnek, amelyek az exportösztönzést és a külföldi befektetéseket segítik, kifejezetten a KKV-k számára. 

Az új államtitkár az interjúban az is jelezte, hogy készülnek egy tőkeemelési programmal, szeretnék, ha a kkv-k, főleg a közepes méretűek, tőkét emelnének. Arról is beszélt, hogy  a nagyvállalatok számára sikeresen működik az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatási forma. Ennek a mintájára szeretnének elindítani egy programot a kkv-k számára.

– emelte ki. A GINOP Plusz alatt futó programjaik, mint a klasszikus vállalkozásfejlesztés, a generációváltás, a második esély, a modern mintaüzem továbbra is folytatódnak. Emellett terítéken van a KKV Technológia Plusz program esetleges kiterjesztése a fővárosra. Szóban van egy KKV kutatás-fejlesztés és innovációs GINOP+-on belül megvalósuló forrás elérése is.