Matolcsy György utódja: a piac sokkal nagyobb meglepetéstől tart annál, mint hogy Varga Mihály lehet az MNB új elnöke

„Ismerve a piaci pletykákat, abszolút benne volt a pakliban, hogy Varga Mihály a jegybank következő elnöke, ez volt az alapforgatókönyv” – ezt mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Hét végén Orbán Viktor a szokásos kötcsei találkozó után egy Facebook-oldalán megjelent üzenetében félreérthetetlenül arra utalt, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter válthatja Matolcsy Györgyöt, akinek a mandátuma márciusban lejár a Magyar Nemzeti Bank élén. 

A miniszterelnök arról értekezett, hogy „kell egy Erhard”, amivel Ludwig Wilhelm Erhardra utalt, aki 1963 és 1966 között Németország kancellárja volt, Konrad Adenauer kormányában pedig gazdasági miniszterként nagyban hozzájárult Nyugat-Németország gazdasági fellendüléséhez a második világháború utáni években. A magyar Erhard Orbán Viktor szerint korábban Matolcsy György volt, amíg el nem ment jegybankelnöknek. 

Az Erhard-pozíciót úgy írta le, mint egy csúcsminisztert, aki a gazdasági és a költségvetési eszközöket egyszerre tartja kézben, és az új cselekvési programot le tudja vezényelni. 

Ahogy korábban írtunk róla, korábban többször felmerült, hogy ő lesz a jegybank új vezetője 2025 márciusában. A miniszter már az év elején is megkapta ezt a kérdést, amit azzal hárított el, hogy a jelenlegi elnök mandátuma 2025. márciusig tart, így nem aktuális erre válaszolni. Azaz nem hárította el csípőből, ahogy ilyenkor esetleg várható lenne hasonló esetekben.

A csúcsminiszteri poszt már nagyobb meglepetés

Virovácz Péter szerint az már sokkal nagyobb meglepetés, hogy Varga Mihály kinevezése azzal is együtt fog járni, hogy Nagy Márton megkapja a költségvetés területét, szerint ez a piacok számára sokkal fontosabb szempont, amire esetleg érzékenyebben reagálhatnak.

– mondta a vezető elemző, aki szerint nagyon nehéz szétszálazni, hogy a forint hétfőn látott gyengülése mögött is ez a döntés húzódik meg. De az látszódik, hogy miközben a dollár erősödik – ami a forintot gyengíti –, a zloty és a cseh korona is erősödni tudott. 

Külön utas lehet a monetáris politika egy negatív reálkamattal

Virovácz Péter szerint a legnagyobb kérdés, hogy az új jegybanki vezetés mennyire hajlandó bent maradni a fősodorban, ami annyit tesz, hogy továbbra is a pozitív reálkamat mellett teszi le a voksát. A Fed és az Európai Központi Bank is amellett érvel, hogy a megváltozott körülmények között nem lehet már visszatérni a negatív reálkamathoz.  

Szerinte ez lehetne a legfőbb olyan mérföldkő, ami jól láthatóan másik irányba állítaná a jegybankot. „Egy dolgot le kell szögezni, a Magyar Nemzeti Banknak törvénybe iktatott feladata az infláció 3 százalékon tartása. Nyilván ezen is lehet változtatni, meglehetnek a következményei, de a nap végén a jegybank számára egyetlen cél van, az árstabilitás fenntartása” – fogalmazott az ING Bank vezető elemzője.

Jó üzenet lehet Varga Mihály személye a piacok felé

„Az elmúlt hónapokban többször is szóba került a neve, például a sajtóban, és figyelembe véve a szakértelmét, felkészültségét, valamint a piaci szereplőkkel való kapcsolatát, a piacok feltehetően pozitívan értékelnék a kinevezését” – mondta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Hozzátette: irányváltásokra adott piaci reakciók esetében mindig az a kérdés, hogy mekkora a bizonytalanság a jövővel kapcsolatban, mennyire kiszámítható a váltás, az új vezetés politikája. 

Molnár Dániel szerint a kormányzaton belül a megszólalások, interjúk alapján az elmúlt években is Varga Mihály képviselte az óvatosabb, megfontoltabb irányvonalat, gondolhatunk itt például a költségvetési egyensúly és a hiánycél tartása érdekében elhalasztott, racionalizált kiadásokra. Várhatóan ez a megfontoltság és óvatosság a jegybank élén is jellemezheti majd. Szerinte nem is a monetáris politika irányultságát illetően várhatunk változást Varga Mihály esetleges kinevezésével. Ami újdonság lehet inkább, az az, hogy az eddig sokszor nyilvánosan történő szakmai viták átkerülhetnek a szakmai fórumokra, ezzel enyhítve a gazdaságpolitikai ágak közötti feszültséget, amit várhatóan a piacok is pozitívan értékelnek majd.

Előtérbe kerülhet a növekedés ösztönzése

Molnár Dániel arra is felhívta a figyelmet, hogy a növekedés, illetve a kormány gazdaságpolitikájának támogatása nem feltétlenül mond ellent az inflációs cél teljesítésének. A jegybanki mandátumban is szerepel a kormány gazdaságpolitikájának támogatása az árstabilitás veszélyeztetése nélkül. Szerinte két cél együttes megvalósulására az elmúlt másfél évtizedben is láthattunk példát. Emellett a jegybanknak törvényi kötelezettsége is az inflációs cél tartása, nagyobb változást ezen a téren a nemzetközi szervezetek, mint például az EKB, sem néznének jó szemmel, így ami változás inkább jöhet, hogy növekszik az összhang a gazdaságpolitika két ága között – húzta alá a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.