Szieszta: mennyire életszerű itthon? – sorra vettük a lehetőségeket
A sziesztára megvan a törvényes lehetőség ma is, miután a munka törvénykönyve bármilyen munkarendet megenged, kérdés, hogy a munkaidő végét elnyújtó pihenőidővel akarnak-e élni az emberek – mondta a Világgazdaságnak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa.
Hosszú ebédszünet, hosszabb munkaidő
Ugyanis a munkáltató határozza meg, hogy az adott munkakörben egyben kell-e a nyolc órát ledolgozni, vagy több darabba szétdarabolva. A munkavállalók többségének egyértelműen az a jobb, ha végigdolgozza a műszakot és utána megy haza.
Főleg, ha nagy távolságot kell megtennie, ami manapság mindennaposnak számít, különösen a nagyvárosokban.
Néhány évtizede még arányaiban sokkal többen dolgoztak a lakóhelyükhöz közel, ők dél környékén egy-másfél-két órás ebédszünetet tartottak. Akkoriban ennek praktikus oka is volt, hiszen még nem voltak a közelben büfék, étkezdék és kifőzdék, így a dolgozók hazajártak ebédelni. Elsőként a nagyobb cégek hoztak létre üzemi étkezdét, ahol jellemzően 20 perc alatt megebédelnek az emberek.
Ma is vannak azonban reggel kinyitó, majd dél körül néhány órára bezáró, estig nyitva tartó üzletek és szolgáltatók, ahol a holtidőszakot kihasználva tartanak pihenőt az ott dolgozók.
A hosszabb ebédszünet hajdan, az ötvenes években a nők munkaerőpiacra térése idején nyitotta ki a kapukat, ugyanis így meg lehetett oldani, hogy
- az iskolás gyerek is hazatért ebédelni, majd
- visszament a délutáni foglalkozásra,
- az anya pedig a munkába.
Korábban kezdtek és tovább dolgoztak azok, akiknek ezt lehetővé tette a munkaadójuk és a körülményeik, de
nem minden iparágban és munkakörben tud működni a szieszta
– jelezte a szakértő.
Nem mindenhol lehetséges a szieszta bevezetése
A hosszú ebédidő a legtöbb helyen eltűnt a rendszerváltáskor, az ipari üzemekben pedig sosem terjedt el. A folyamatosan üzemelő gépek mellé mindig kellett ember, ezt helyenként több műszakkal, vagy váltott ebédidőben dolgozókkal lehet, és lehetett megoldani.
A mezőgazdaságban és az építőiparban, valamint az olyan szabadtéren végzett tevékenységeknél, ahol a szélsőséges időjárás – a hőségrekordok és a nagy hidegek egyaránt – veszélyesen megterhelik az emberi szervezetet, időnként speciális intézkedésekre van szükség.
A klímakitettség nagyobb, bizonyos munkakörökbe idővel, illetve egyre több napon új szabályokkal alkalmazkodni kell – összegezte Szalai Piroska.
Mint megtudtuk:
az ebédidő általában nem számít bele a munkaidőbe.
A monitor előtti munkavégzés esetén azonban az óránként előírt pár perces egészségügyi pihenő nem növeli meg, illetve nem nyújtja meg a munkaidőt, ami 36 óráig részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül.
A kisgyermekes nők Ausztriában a mai napig jellemzően élnek a pénteki félnapos munkaidő lehetőségével, ami miatt náluk jelentős a részmunkadiősök aránya.
Magyarországon a 4 millió 765 ezer foglalkoztatott közül nagyon kevesen dolgoznak részmunkaidőben, és
olyan szabadtéri munkát sem sokan végeznek arányaiban, ahol a forró déli órákban szükséges elrendelni a sziesztát
– tudtuk meg.
A hőségriadóval kapcsolatos előírások alkalmilag átírják a munkarendet, a klímaváltozással akár egyre gyakrabban.
Az eddig mért legmelegebb nyár volt az idei – és a kilátások sem biztatókIsmét megdőlt a nyári melegrekord. A Copernicus Climate Change Service jelentése szerint soha nem volt még olyan meleg Európában, mint az idei nyáron. A hőséget az általános felmelegedés mellett az El Nino jelenség is fokozta. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.