Fagyiforradalom: meglepő változás jöhet a cukrászdákban

Az elmúlt években már hamarabb kezdődik és tovább tart a fagylaltszezon, ennek kapcsán meglepő változásokat okozott a forgalomban a klímaváltozás: épp a legforróbb nyári napokban esett vissza a kereslet, érdekes módon az extra forróság kontraproduktív hatású volt, júliusban csökkent a forgalom a cukrászdákban – tudta meg a Világgazdaság Erdélyi Balázstól, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnökétől.

Negyven fokban senki sehova nem akar kimenni, a nagy forróságban eltűntek a vendégek, ezért ha maradnak a forró nyarak, érdemes lehet a mediterrán nyitvatartási rendre áttérni, vagyis 

– mondta a szakember.

A klímaváltozásra reagálni kell, de van rá működő megoldás, jó példa az iparág előtt Olaszország.

Egész évben fagyizhatunk

Érdekesen alakul a tavaszi és az őszi forgalom, az előszezonban a felmelegedés hatására élénkül a kereslet, 15-20 fokban már sorokat látni a fagyizóknál. Ősszel viszont, azaz amikor a 30-40 fokok utáni lehűlés nyomán visszatérnek a 15-20 fokok, már nem annyira keresett termék a fagylalt az ipartestületi elnök információi szerint.

Mindenesetre még nyitva vannak a fagyizók, a szezon az utóbbi években egyértelműen meghosszabbodott, nyúlik folyamatosan. Régen március közepétől október közepéig tartott a szezon, újabban már februárban nyitnak a frekventált helyeken, és novemberig viszonylag sok helyen lehet még fagyit találni, sőt, egyre több üzlet kínál egész évben fagylaltot.

Rendkívül népszerűek a díjnyertes termékek, a Magyar Cukrász Ipartestület egyre több helyi és régiós versenyben működik közre szakmai partnerként.

A Magyarország tortája és az Év fagylaltja verseny sikerei nyomán időközben lett Balaton fagyija, és idén először már Balaton sütije is, ami a négy évszakos Balaton-koncepció legújabb szelete.

Volt már máshol is példa helyi desszertre, ilyen

• a Csongrád-Csanád vármegye tortája is (a megye névváltoztatásának első évfordulójára hirdették meg), 
• és Keszthely tortáját is minden évben megválasztják.

A vendégek mindenhol igénylik az újdonságokat, a díjnyertes termékek révén akár 30 százalékkal is megnőhet a kereslet, ezért is egyre több a megkeresés. A jó példa ragadós, a cukrászok pedig szívesen versenyeznek és alkotnak újabb és újabb ízkombinációkat, recepteket – mondta Erdélyi Balázs.

Hamarosan kiírják az Év bejglije versenyt, amely a karácsonyi készülődés idején hagyományosan az év nagy szenzációjának számít majd idén is a szervezők várakozásai szerint.

Összegezve, a cukrászdákat látogatók idén azt tapasztalhatták, hogy

• a fagylaltok ára 10 százaléknál nem nagyobb mértékben, vagyis az éves infláció (17,6 százalék) alatt drágult, az átlagár 550–600 forint között mozgott, de sokan nem emeltek, és a tavalyi áron kínálták a fagyit.
• A sütemények átlagára átlépte az ezerforintos lélektani határt, immár jellemzően az 1000–1500 forintos sávban mozog.
• A kakaóbab világpiaci ára egy év alatt a háromszorosára emelkedett, ezért a csokis édességek átlag felett drágulhatnak.
• A sós sütemények, pogácsák ára a vaj és a sajt árának meglódulása miatt 6 ezer forintos kilós árig kúszott fel.
• A pisztácia dinamikusan hódítja meg a magyar fogyasztókat, szinte az összes cukrászati termékben visszaköszön, és egyre népszerűbb.
• A déli-egzotikus gyümölcsök, mindenekelőtt a mangó és a passiógyümölcs szinte kelendőbb, mint az eperfagyi.
• Felbukkant a magyar kivi és a magyar citrom is az elérhető alapanyagok között.