Kijöttek az uniós szegénységi adatok: így áll most Magyarország – térkép
Tavaly az EU lakosságának 21,4 százalékát, azaz mintegy 94,6 millió embert fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés – derült ki az Eurostat adataiból, amelyeket ezúttal Nuts2 régiókra lebontva közölt.
Az unió statisztikai hivatala szerint a legszegényebb régiók Franciaország legkülső területén, Dél-Olaszországban és a vidéki Romániában találhatók. Az Eurostat által közölt ábrán lévő színskálán viszonylag jól látható, hogy a gazdasági fejlettség meghatározza a szegénységi adatokat: míg Európa középső részét kevésbé fenyegeti a lecsúszás veszélye, addig a keleti és déli régiókat annál inkább.
Ami a magyar régiókat illeti,
a legkevesebb szegény az unió szerint Közép-Dunántúlon van. A Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom alkotta területi egységben a lakosság 11,9 százaléka volt kitéve tavaly a szegénység és a kirekesztés kockázatának. Ez uniós szinten is kimagasló eredmény, a 242 régióból a 12. legjobb helyezés.
Sorrendben pedig a magyar régiók így következnek:
- Nyugat-Dunántúl 11,9 százalék,
- Budapest 12,1 százalék,
- Pest 18,1 százalék,
- Dél-Alföld 22,1 százalék
- Észak-Alföld 26,2 százalék
- Dél-Dunántúl 27,5 százalék
- Észak-Magyarország 31,5 százalék.
Itt is visszatükröződik az ország gazdasági megosztottsága, míg Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl ott van a top 20-ban, addig Észak-Magyarország a hátsó traktusban található, így Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád vármegye alkotta régió a 30 legszegényebb között foglal helyet. A magyar országos átlag tavaly 19,7 százalék volt, ami minimális romlás 2022-höz képest, akkor 18,4 százalék volt ez az arány.
Mint korábban írtunk róla, töretlen a magyar régiók fejlődése, a gazdasági nehézségek ellenére 2022-ben is közeledtek az uniós átlaghoz. Ezzel együtt vannak furcsaságok az uniós intézmény adataiban, amelyek szerint a magyar főváros már megelőzi Stuttgartot, Bécset és Helsinkit. Míg Budapest a 14. leggazdagabb, addig Észak-Magyarország a 13. legszegényebb a 242 régió között.
A fővárosban kisebb a szegénység kockázata
Az Eurostat szerint 2023-ban az egyes uniós országok fővárosi régióiban élő embereket általában kisebb valószínűséggel fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata, mint az ország többi részén élő társaik.
Ez az eltérés Romániában volt a legkifejezettebb, ahol az országos arány 32,0 százalék volt, míg a Bukarest régióban ez az arány mindössze 12,3 százalék.
Hasonlóképpen, Lengyelországban az országos ráta 16,3 százalék, míg Varsó régióban csak 8,9 százalék. Ugyanez elmondható Horvátországról, ahol 20,7 százalékos az országos arány, miközben Zágrábban a lakosság 11,9 százalék volt kitéve a szegénység kockázatának.
Ezzel szemben Belgiumban és Ausztriában éppen ellentétes tendencia volt megfigyelhető. Brüsszelben (37,6 százalék) és Bécs régióban (29,5 százalék) volt a legmagasabb a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek aránya. Jóval magasabb, mint a 18,6 százalékos, illetve a 17,7 százalékos országos átlag.
Mit is jelent pontosan a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázata?
A KSH leírása szerint azt a személyt érinti a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, aki
- a relatív jövedelmi szegénység,
- a súlyos anyagi és szociális depriváció, valamint
- a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatói közül legalább egyben érintett.
Magyarországon 2015 és 2021 között 30,6-ról 19,4 százalékra csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya, ami 1,1 millió fős csökkenést jelent. A mutató 2018 óta kedvezőbb az uniós átlagnál. A 18 év alattiak 23,2 százalékos arányát leszámítva az egyes korcsoportokat tekintve 2021-ben nem volt jelentős eltérés az országos átlaghoz képest. A legfrissebb adat szerint a nőket nagyobb arányban érintette a szegénység (20,1 százalék), mint a férfiakat (18,7 százalék). A munkanélküliek kimagaslóan nagy arányban vannak kitéve a szegénységnek vagy kirekesztődésnek, 61,5 száalékuk érintett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.