Jöhet a költekezés? Lehet, sokkal jobb állapotban van a költségvetés, mint azt eddig gondoltuk

Nagyon úgy tűnik, hogy előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira, a jókora mozgástérből pedig akár gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat, erre lehet következtetni az elmúlt hetek kormányzati intézkedéseiből. Október elején az EDP-jelentésben váratlanul 4790 milliárd forintra emelkedett a pénzforgalmi deficit, amit a költségvetési folyamatok nem feltétlenül indokoltak. 

Az augusztusi rekorddeficit után szeptemberben nagy meglepetésre 234,2 milliárd forint pluszban zárt a büdzsé, amivel az államháztartás első kilenchavi hiánya 2623,5 milliárd forintra módosult.

De nemcsak az államháztartás, a kormány jegybanknál vezetett kincstári egységes számlája (kesz) is arra utal, hogy bőven rendelkezik tartalékkal a kabinet: a kesz-állomány augusztus végén 3277,0 milliárd forint tett ki, ami soha nem volt még ekkora.

Jelentősen eltér idén a pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiány

A piaci megítélés szempontjából az eredményszemléletű, úgynevezett ESA-módszertan szerinti hiány a fontosabb, ennek kell a tervek szerint 4,5 százalékon lennie. „Ez pedig most nem változott” – hívta fel rá a figyelmet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint a két hiányadat közötti eltérést több tényező okozza. Ezek közül kettőt emelt ki: 

• az uniós forrásokat, illetve 
• a különböző állami felvásárlásokat, mint a reptér tranzakcióját. 

Az uniós pénzek csúszása az eredményszemléletű hiányt nem érinti, míg a pénzforgalmit igen, emiatt az elemző szerint lehet, hogy készül a kormányzat nagyobb kifizetésekre vagy még lassabb brüsszeli utalásokra. A felvásárlások szintén nem számítanak bele az eredményszemléletű hiányba az uniós módszertan szerint (amennyiben piaci áron történnek), így ez is okozhat eltérést. 

Egyértelműen javulnak a költségvetési folyamatok

A hiány lefutása kapcsán Regős emlékeztetett, hogy az első négy hónapot magas hiány jellemezte. Ebben szerepe volt olyan kiadásoknak is, amelyek nem egyenletesen oszlanak el az egyes hónapok között (13. havi nyugdíj, prémium állampapírok kamatfizetése), illetve egyedi tételeknek. Május és július között az egyenleg kedvezően alakult, míg augusztusban ismét gyenge adat érkezett, majd szeptemberben egy kedvező. 

– húzta alá az elemző, alapvetően feszesebbnek ítéli az idei költségvetési helyzetet, minthogy pénzszórásba kezdene év vége előtt a kormány. Szerinte ezért is volt szükség menet közben a kiadások lefaragására, illetve a tranzakciós illeték emelésére. Ráadásul arra is felhívta a figyelmet, hogy az év végén – különösen decemberben – a hiány mindig magasan alakul, ez tavaly az utolsó 3 hónapban 1328,5 milliárd forintot jelentett, tehát erre is gondolni kell a tervezésnél. „Összességében tehát úgy fogalmaznék, hogy inkább legyünk óvatosak, és teljesüljön a hiánycél, mint túlköltekezzünk. A hiánycél teljesülése most nem tűnik lehetetlennek a havi adatok alapján. Ha úgy adódik, hogy van valamekkora mozgástér, bőven van olyan leállított beruházás, amit el lehet indítani, de ennek nyomát egyelőre nem igazán látjuk” – mutatott rá. 

Egyre kedvezőbb képet mutatnak az áfabevételek

Egyhavi adatból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, ám óvatos optimizmusra adnak okot az eddigi költségvetési adatok – ezt mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior közgazdásza, aki úgy látja, a bevételi oldalon a munkát terhelő adók változatlanul dinamikusan folynak be, miközben az áfabevételek is egyre kedvezőbb képet mutatnak, és emellett a kormányzati beruházáselhalasztások, valamint a takarékosabb fiskális politika hatása is megjelenik az adatokban. 

Tavaly és az év elején a költségvetés legnagyobb problémáját az áfabevételek alakulása, pontosabban hiányuk jelentette. Ennek kapcsán arra mutatott rá, hogy ugyan még csak az első 8 hónap adatai állnak rendelkezésre, 

Ugyanakkor ez az összeg az előirányzatnak csupán az 55,5 százaléka, miközben a korábbi évek adatai alapján jellemzően 8 hónap alatt az éves teljesülés több mint 60 százaléka szokott befolyni. Mindenesetre úgy tűnik, hogy az áfabevételek céltól való elmaradása nem okoz idén akkora problémát a költségvetésben, mint a megelőző évben. Viszont tekintve, hogy ez az egyik legfontosabb bevételi forrás, nem is lehetünk még teljesen elégedettek ezen sor teljesülésével, tette hozzá az elemző, aki szerint a kormányzat az év végéig inkább a biztonságra törekszik, hogy az idei évben teljesüljön a költségvetési hiánycél, és azzal párhuzamosan mérséklődjön az államadósságráta is. Ezt a piacok mindenképpen kedvezően értékelnék, erős jelzést jelentene, hogy a hiány- és adósságkonszolidáció a tervek szerint halad, minden ezzel ellenkező vélemény ellenére is.  

Az viszont más kérdés, hogy magasabb pénzforgalmi hiány az államadósságban fog megjelenni, ott azonban a kormány kesz-számlájára jelenthet valamekkora mentőövet.

Húszpontos gazdasági akciótervet jelent be a héten a kormány

A költségvetésben már csak azért is szükség lesz szabad forrásokra, a héten mérföldkőnek tekinthető gazdaságösztönző csomag bejelentésére készül a kormány. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ígérete szerint 20 elemből fog állni az a program, amely három területre fókuszál majd: a megfizethető lakhatás, munkáshitel, kkv-k helyzetbe hozása mellett a bérnövekedése támogatása lesznek a sarokkövei. Utóbbi kapcsán nagyon konkrét ígéret is elhangzott: a kabinet szerint 2028-ra Magyarországon a minimálbér ezer euróra, a bruttó átlagkereset pedig egymillió forintra emelkedhet. A legnagyobb tétel a költségvetés szempontjából azonban vélhetően a kkv-k támogatása és a kollégiumépítési program lehet – ezek akár több száz milliárdos pluszterhet jelenthetnek a büdzsének, nem beszélve a családi adókedvezmény megduplázásáról. 

Ezermilliárddal javította a költségvetés egyensúlyát a kormány

Mint korábban megírtuk, eredetileg a GDP-arányában 2,9 százalékos, összegszerűen 2500 milliárd forinttal tervezte meg az idei büdzsét a pénzügyminisztérium a jelenleginél egy jóval kedvezőbb makrópálya mellett 2023 tavaszán. Az ugyan már márciusban nyilvánvalóvá vált, hogy nem tartható 2024-re kitűzött 4 százalékos gazdasági növekedés, ez pedig a büdzsé teljesítését is alaposan megnehezíti. Hiába döntött aztán áprilisban 675 milliárd forint értékű beruházás elhalasztásáról a kabinet, a tavalyi 1000 milliárdos áfabevétel-kiesés miatt az elemzők és a hitelminősítő intézetek már a tavasz folyamán figyelmeztettek, hogy továbbra is több száz milliárdos elcsúszás van a költségvetésben, így nyár folyamán valamilyen egyensúlyjavító intézkedésekre biztosan szükség lesz a kabinettől, ha komolyan gondolja a hiánycél teljesítését. Végül ez be is következett, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter végül július elején jelentette be, hogy a védelmi hozzájárulást vet ki a bankokra, multikra és energetikai cégekre, amelyektől összegszerűen augusztustól 400 milliárd forint pluszbefizetést vár a kabinet. 

Konszolidált államháztartást hagyhat utódjára Varga Mihály

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetne Varga Mihály, aki számára hitelességi kérdés is, hogy a költségvetés képes legyen teljesíteni a módosított hiánycélt, ami az elmúlt években nem nagyon jött össze. Ez persze érthető, hiszen a büdzsé rendre a hiánycsökkentés és növekedés támogatása között próbált egyensúlyozni, ám a hitelminősítők, valamint a piac türelme is véges, ráadásul az unió is visszatért idén a korábbi szigorú fiskális szabályokhoz. Varga Mihályt pedig jövőre jó eséllyel jövőre Orbán Viktor felkéri, hogy vezesse a Magyar Nemzeti Bankot, tehát a pénzügyminiszter számára is kulcskérdés, hogy egy konszolidált államháztartást hagyjon az utódjára.