Valósággal úszik a pénzben a kormány, ez mentheti meg az idei államadósság-csökkentési terveket
„Ami miatt állítanám, hogy nem következik be idén egy minimális GDP-arányos államadósság-csökkenés, az a kormány jegybanknál vezetett számlája. A kincstári egységes számla, azaz a kesz-állomány most kifejezetten magas, a 2023. decemberi 1528,4 milliárd forinttal szemben augusztus végén 3277,0 milliárd forint tett ki” – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
A kormányzat az idei évre a minap megjelent EDP-jelentésben az államadósság nagyon kis mértékű, 0,2 százalékpontos csökkentését irányozta elő GDP-arányosan: 73,4 százalékról 73,2 százalékra. Ez a nominális adósság 55 142 milliárd forintról 59 781 milliárd forintra történő emelkedését jelentené. Június 30-án az adósság 59 553 milliárd forintot tett ki és a GDP 76,1 százalékát érte el.
Az elemző szerint adósságcél akkor tudna teljesülni, ha az idei évben már alig érne el hiányt a költségvetés, bár véleménye szerint ez nem valószínű, hiszen a december magas hiányt szokott hozni, illetve ha emellett a GDP-re vonatkozó várakozás is teljesülne. Ez utóbbi mindenesetre nem tűnik túlzónak, hiszen az EDP jelentés 8,8 százalékos nominális GDP-növekedéssel számol. Ez az első fél évben 10,5 százalék volt.
A kesz-számla egyfajta tartalékot jelent, értéke januárban jelentősen emelkedett, ennek csökkentése teremthet némi mozgásteret az adósságszint szempontjából
– húzta alá a közgazdász. Hogy mennyire betárolt a kormány, mi sem bizonyítja jobban, hogy az idősor elejéig, 1998 januárjáig visszatekintve, mindössze 5 olyan hónapot találunk, amikor az augusztusi értéknél magasabb volt a számlán megtalálható összeg.
Sok múlik az idei növekedésen
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior közgazdásza szerint amennyiben a GDP a várakozásaiknak megfelelően 1,8 százalékkal nő az idei évben, úgy a GDP-arányos államadósságráta kismértékben csökkenhet a megelőző évhez képest. Ugyanakkor jelezte, a gazdasági bővülést jelentős bizonytalanság övezi: a német gazdaság kedvezőtlen teljesítménye kihat a hazai iparra, míg a geopolitikai konfliktusok az ellátási láncok zavarai révén vetik vissza a termelést.
Bár az eredményszemléletű hiányban nem jelenik meg a reptér vásárlása, így a hiánycél teljesülését nem veszélyezteti, de a pénzforgalmi egyenleget rontja, ami kihat az államadósság szintjére is. Ez azonban véleményünk szerint nem veszélyezteti az adósságcsökkentési terveket
– vélekedett az elemző. Szerinte pozitívum, hogy a fogyasztás kezd magára találni, azonban az óvatossági motívum a várakozásoknál lassabban oldódik, ezért a fogyasztás felpattanása sem lesz olyan mértékű, mint korábban várták, ez persze kockázatot jelent a növekedés az adósságcsökkentésre nézve.
A költségvetési hiánycél tartása már nehezebb feladat
Regős Gábor a 4,5 százalékos hiánycél tartása kapcsán óvatosan fogalmazott. A héten megjelent költségvetési adat mindenképpen kellemes meglepetést jelentett, hiszen azt mutatta, hogy a második negyedévben a hiány mindössze a GDP 2,3 százaléka volt, így pedig az első fél évben 3,7 százalékot ért el. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az utolsó negyedévben rendre magas hiányt halmoz fel a költségvetés, 2019 óta a negyedik negyedéves GDP-arányos deficit átlagosan 8,2 százalékponttal haladta meg az első három negyedév hiányát.
Ez alapján azt lehet elmondani, hogy nem tarthatatlan az idei hiánycél, de óvatosnak kell lenni. Lehet találni olyan területeket a költségvetésben, ahol lehet még kiadást eltolni a jövő évre fájdalmak nélkül, de remélhetőleg erre nem lesz szükség
– vélekedett az elemző, aki utalt rá, hogy idén már két ízben, több mint ezer milliárd forint kiadást fogott meg a büdzsében a kabinet:
- előbb áprilisban 675 milliárd forint értékű beruházás elhalasztásáról döntött,
- majd júliusban bejelentette, hogy 400 milliárd forint plusz befizetést vár a multiktól és a bankoktól.
Ennek ellenére augusztusban minden idők egyik legnagyobb, 414,3 milliárdos havi hiányát hozta össze a központi költségvetés, ami után a pénzügyminisztérium azt kezdte kommunikálni, ha szükséges, további intézkedéseket vethet be a tárca a hiánycél tartása érdekében.
Jelentősen eltérhet a pénz- és eredményszemléletű hiány
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra is felhívta a figyelmet, hogy míg az államadósságnál a pénzforgalmi hiány számít, itt az ESA-módszertan szerinti eredményszemléletű hiányt kell nézni, melyek között az idén jelentős különbség alakul ki, tekintettel az olyan vásárlásokra, mint a Vodafone vagy a reptér, melyeket az eredményszemléletű hiányba nem kell beleszámolni az EU módszertani előírásai szerint, illetve az uniós források csúszására.
Ráadásul a pénzforgalmi hiányt időközben megemelte a kormány bő 500 milliárd forinttal. Az új, 4539 milliárdos deficitből az következik, hogy az év hátralévő négy hónapjában még 1682 milliárd forinttal nőhet a hiány, tehát jókora pufferrel rendelkezik a kabinet. Másrészről ez elvileg nem veszélyezteti az eredményszemléletű hiányt, és úgy tűnik, hogy ezek alapján ezt tartja fontosabbnak a kabinet. Annál is inkább, mert ha nem képes tartani, mert Regős szerint nem képes tartani a hiánycélt, az leminősítést, gyengébb forintárfolyamot és végső soron magasabb kamatpályát jelentene.
Szeptemberben már az ÁKK teljesítette a terveit
A héten közzétette az Államadósság Kezelő Központ a finanszírozási tervét, amiből az derült ki, hogy a forint kötvénykibocsátások terven felül alakultak eddig, itt már szeptember végére nagyjából elérte az ÁKK az éves célját. Ezzel szemben a lakossági állampapírok időarányos teljesülése elmarad a várttól, itt megjelenik, hogy a csökkenő állampapírhozamok más irányba, például a részvények felé terelték a lakossági megtakarítások egy részét, amely az MNB statisztikáiból is kitűnik. Ezen a téren tehát van mozgástere az államadósság kezelőnek, több forrást tud bevonni intézményi befektetőktől, amely a lakosságinál olcsóbb finanszírozást tesz lehetővé, amellett, hogy devizakibocsátásra sincs már szükség az év végéig, emelte ki Molnár Dániel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.