Valósággal úszik a pénzben a kormány, ez mentheti meg az idei államadósság-csökkentési terveket

„Ami miatt állítanám, hogy nem következik be idén egy minimális GDP-arányos államadósság-csökkenés, az a kormány jegybanknál vezetett számlája. A kincstári egységes számla, azaz a kesz-állomány most kifejezetten magas, a 2023. decemberi 1528,4 milliárd forinttal szemben augusztus végén 3277,0 milliárd forint tett ki” – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A kormányzat az idei évre a minap megjelent EDP-jelentésben az államadósság nagyon kis mértékű, 0,2 százalékpontos csökkentését irányozta elő GDP-arányosan: 73,4 százalékról 73,2 százalékra. Ez a nominális adósság 55 142 milliárd forintról 59 781 milliárd forintra történő emelkedését jelentené. Június 30-án az adósság 59 553 milliárd forintot tett ki és a GDP 76,1 százalékát érte el.  

Az elemző szerint adósságcél akkor tudna teljesülni, ha az idei évben már alig érne el hiányt a költségvetés, bár véleménye szerint ez nem valószínű, hiszen a december magas hiányt szokott hozni, illetve ha emellett a GDP-re vonatkozó várakozás is teljesülne. Ez utóbbi mindenesetre nem tűnik túlzónak, hiszen az EDP jelentés 8,8 százalékos nominális GDP-növekedéssel számol. Ez az első fél évben 10,5 százalék volt.

– húzta alá a közgazdász. Hogy mennyire betárolt a kormány, mi sem bizonyítja jobban, hogy az idősor elejéig, 1998 januárjáig visszatekintve, mindössze 5 olyan hónapot találunk, amikor az augusztusi értéknél magasabb volt a számlán megtalálható összeg. 

Sok múlik az idei növekedésen

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior közgazdásza szerint amennyiben a GDP a várakozásaiknak megfelelően 1,8 százalékkal nő az idei évben, úgy a GDP-arányos államadósságráta kismértékben csökkenhet a megelőző évhez képest. Ugyanakkor jelezte, a gazdasági bővülést jelentős bizonytalanság övezi: a német gazdaság kedvezőtlen teljesítménye kihat a hazai iparra, míg a geopolitikai konfliktusok az ellátási láncok zavarai révén vetik vissza a termelést. 

– vélekedett az elemző. Szerinte pozitívum, hogy a fogyasztás kezd magára találni, azonban az óvatossági motívum a várakozásoknál lassabban oldódik, ezért a fogyasztás felpattanása sem lesz olyan mértékű, mint korábban várták, ez persze kockázatot jelent a növekedés az adósságcsökkentésre nézve.

A költségvetési hiánycél tartása már nehezebb feladat

Regős Gábor a 4,5 százalékos hiánycél tartása kapcsán óvatosan fogalmazott. A héten megjelent költségvetési adat mindenképpen kellemes meglepetést jelentett, hiszen azt mutatta, hogy a második negyedévben a hiány mindössze a GDP 2,3 százaléka volt, így pedig az első fél évben 3,7 százalékot ért el. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az utolsó negyedévben rendre magas hiányt halmoz fel a költségvetés, 2019 óta a negyedik negyedéves GDP-arányos deficit átlagosan 8,2 százalékponttal haladta meg az első három negyedév hiányát.

– vélekedett az elemző, aki utalt rá, hogy idén már két ízben, több mint ezer milliárd forint kiadást fogott meg a büdzsében a kabinet:

• előbb áprilisban 675 milliárd forint értékű beruházás elhalasztásáról döntött, 
• majd júliusban bejelentette, hogy 400 milliárd forint plusz befizetést vár a multiktól és a bankoktól.

Ennek ellenére augusztusban minden idők egyik legnagyobb, 414,3 milliárdos havi hiányát hozta össze a központi költségvetés, ami után a pénzügyminisztérium azt kezdte kommunikálni, ha szükséges, további intézkedéseket vethet be a tárca a hiánycél tartása érdekében.

Jelentősen eltérhet a pénz- és eredményszemléletű hiány

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra is felhívta a figyelmet, hogy míg az államadósságnál a pénzforgalmi hiány számít, itt az ESA-módszertan szerinti eredményszemléletű hiányt kell nézni, melyek között az idén jelentős különbség alakul ki, tekintettel az olyan vásárlásokra, mint a Vodafone vagy a reptér, melyeket az eredményszemléletű hiányba nem kell beleszámolni az EU módszertani előírásai szerint, illetve az uniós források csúszására. 

Ráadásul a pénzforgalmi hiányt időközben megemelte a kormány bő 500 milliárd forinttal. Az új, 4539 milliárdos deficitből az következik, hogy az év hátralévő négy hónapjában még 1682 milliárd forinttal nőhet a hiány, tehát jókora pufferrel rendelkezik a kabinet. Másrészről ez elvileg nem veszélyezteti az eredményszemléletű hiányt, és úgy tűnik, hogy ezek alapján ezt tartja fontosabbnak a kabinet. Annál is inkább, mert ha nem képes tartani, mert Regős szerint nem képes tartani a hiánycélt, az leminősítést, gyengébb forintárfolyamot és végső soron magasabb kamatpályát jelentene.

Szeptemberben már az ÁKK teljesítette a terveit

A héten közzétette az Államadósság Kezelő Központ a finanszírozási tervét, amiből az derült ki, hogy a forint kötvénykibocsátások terven felül alakultak eddig, itt már szeptember végére nagyjából elérte az ÁKK az éves célját. Ezzel szemben a lakossági állampapírok időarányos teljesülése elmarad a várttól, itt megjelenik, hogy a csökkenő állampapírhozamok más irányba, például a részvények felé terelték a lakossági megtakarítások egy részét, amely az MNB statisztikáiból is kitűnik. Ezen a téren tehát van mozgástere az államadósság kezelőnek, több forrást tud bevonni intézményi befektetőktől, amely a lakosságinál olcsóbb finanszírozást tesz lehetővé, amellett, hogy devizakibocsátásra sincs már szükség az év végéig, emelte ki Molnár Dániel.