BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elszálló költségek, fokozódó verseny, fojtó bizonytalanság – így látják a jövőt a cégek

Közzétette konjunktúrafelmérését a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara – a kkv-k a legpesszimistábbak.

A helyzetet a gyenge kereslet tovább nehezíti – a magyar cégek nem számítanak a fogyasztás brutális felfutására. A tavaszi felmérésben szereplő 51 százalékhoz képest a válaszadók majd háromnegyede tart az alacsony kereslettől.

Mélyponton vannak a beruházások – magyarázza Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője

A második helyen a munkaerőköltségek további emelkedése áll, miközben a munkaerőhiánytól való félelem valamelyest csökkent,

a munkaerőköltségek brutális szintjét minden második cégvezető tartja gondnak. Ugyanakkor a létszámbővítési szándék változatlan a több mint 260 vállalat körében.

A gazdaságpolitikai kereteket és a jogbiztonságot is kockázatosnak tartják a cégvezetők, de itt fontos megjegyezni, hogy a mintavétel még az amerikai elnökválasztás és a német kormánykoalíció bedőlése előtt történt, így tehát ezek hatását nem tartalmazza.

Beruházások – mélyponton

Pontosan a valószínűsített alacsony kereslet miatt sok cég elhalasztja a beruházásait, ugyan a kormány igyekszik kedvező lehetőségeket nyújtani a cégek számára, de ezek egyelőre nem okoztak áttörést. Emellett a lakossági fogyasztást is emelnék, de egyelőre ez sem ért el sok eredményt – mondta a felmérés eredményét ismertető sajtótájékoztatón Sáros András, a kamara elnöke. 

Több mint 60 százalékkal emelkedtek a munkaerőköltségek az elmúlt években, gyakorlatilag 

kizárt, hogy ezt a cégek hatékonyságban is kompenzálják, így a versenyképességük romlott

– hangsúlyozta. 

Németországra sem lehet számítani, a német növekedés lenullázódott, hiába szorosak a német–magyar gazdasági kapcsolatok, most nem értelmezhető a német növekedés kifejezés

– hangsúlyozta szomorúan. Idén stagnálás körül alakulhat a német gazdaságnövekedés, jövőre most már 0,4 százalékos pluszt várnak, 2026 pedig 1-1,5 százalékos növekedést hozhat – ezt már Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője mondta.

Magyarországon jobb a helyzet, az idén 0,8 százalékkal, jövőre 3 százalék körül nőhet a gazdaság. 

Minden második megkérdezett szerint a magyar gazdaság helyzete jövőre rosszabb lesz.

Nincsenek nagy különbségek aszerint sem, hogy az adott vállalat exportra vagy a belpiacra termel. Egyet lehet kiemelni, a kkv-k látják legborúsabban a helyzetet, a nagy cégek valamivel optimistábbak. 

Régiós kitekintés

Összesen 58 országban végezték el a felmérést, 

a régiós országokkal összevetve Magyarország az átlag alatt van,

ha az üzleti környezetet, lehetőségeket nézzük. Hozzá kell tenni, hogy Szlovéniában sem rózsás a helyzet, a nyugat-balkáni országok az optimistábbak – Fogalmazott Wölfer. 

Ha már nemzetközi összevetés, akkor meg kell említeni, hogy a kereskedelmi cégek a második legnagyobb kockázatnak az árfolyam alakulását látják. 

Emellett a munkaerőköltségek, bár mindenhol emelkednek, messze nem olyan mértékben, mint Magyarországon. 

Érdekes, hogy a magyar megkérdezett cégvezetők saját társaságuk versenyképességét javulónak ítélik meg, a beszállítói háttér is támogatja a versenyképesség növelését. A beszállítói hátteret az Egyesült Királyságban ítélték meg a legrosszabbnak. Megdöbbentő az is, hogy a fenntarthatósági követelményeket inkább a versenyképességet emelő tényezőnek tartják a válaszadók – emelte ki Wölfer. Ugyanakkor

az ázsiai cégek növekvő jelenlététől inkább tartanak a cégek, negyedük tarja őket potenciális partnernek, míg több mint felük versenytársként tekint rájuk.  

Tönkreveri az Egyesült Államok az EU-t

Erősödő Egyesült Államok, lemaradó Európai Unió, stagnáló Kína – ezek a keretek adják meg a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit – ezt már Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társtulajdonosa mondta a rendezvényen.

Magyarországon a beruházások szintje igen alacsony, az ipari termelés is mélyrepülésbe került, és 

a legnagyobb baj, hogy az eddigi húzóágazatok (jármű- és akkumulátoripar) is leszálló ágba kerültek idehaza

– ez Kozák szerint meg is pecsételi a növekedési lehetőségeket. 

A régiós országok közül kizárólag Magyarországon csökkennek a beruházások – tette hozzá. Ennek kétharmada építési, harmada pedig gépberuházás. 

A vevők hiánya

Nem pénz kell, hanem piac

– így szokták összefoglalni a cégvezetők a jelenlegi helyzetet – mondta Kozák Ákos. 

Összességében a fogyasztás nő, amit nem a bolti kiskereskedelem, hanem a szolgáltatások vezetnek. A magyar társadalom óvatosabb lett: az infláció miatt a háztartások vagyonuk 10 százalékát elveszítették, most a megtakarítások értek csúcsra: az egyik legnagyobb arányban van megtakarításuk a magyar háztartásoknak az unión belül.

 Hogy mennyi, az más kérdés, de van

– hangsúlyozta a szakértő.  

Nagy fordulatra nem kell számítani: a belső fogyasztás összességében gyenge, a német gazdaság gondjai a magyar cégeknek is betesznek, és a kamatkörnyezet is szigorú. Az infláció is emelkedhet jövőre, az idei 3 százalék feletti után.

A forint nagy erősödése sem várható: 2025-re 412–420 forintos éves átlagos árfolyamot várnak az Egyensúly Intézetben. 

A reálbérek növekedése támogatja majd a fogyasztást, 

a beruházások egyre kevésbé esnek vissza, jövőre akár már minimális növekedés is jöhet, ez a hosszú távú bizalmat fejezi ki 

– zárta szavait Kozák Ákos. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.