Elszálló költségek, fokozódó verseny, fojtó bizonytalanság – így látják a jövőt a cégek
A helyzetet a gyenge kereslet tovább nehezíti – a magyar cégek nem számítanak a fogyasztás brutális felfutására. A tavaszi felmérésben szereplő 51 százalékhoz képest a válaszadók majd háromnegyede tart az alacsony kereslettől.
A második helyen a munkaerőköltségek további emelkedése áll, miközben a munkaerőhiánytól való félelem valamelyest csökkent,
a munkaerőköltségek brutális szintjét minden második cégvezető tartja gondnak. Ugyanakkor a létszámbővítési szándék változatlan a több mint 260 vállalat körében.
A gazdaságpolitikai kereteket és a jogbiztonságot is kockázatosnak tartják a cégvezetők, de itt fontos megjegyezni, hogy a mintavétel még az amerikai elnökválasztás és a német kormánykoalíció bedőlése előtt történt, így tehát ezek hatását nem tartalmazza.
Beruházások – mélyponton
Pontosan a valószínűsített alacsony kereslet miatt sok cég elhalasztja a beruházásait, ugyan a kormány igyekszik kedvező lehetőségeket nyújtani a cégek számára, de ezek egyelőre nem okoztak áttörést. Emellett a lakossági fogyasztást is emelnék, de egyelőre ez sem ért el sok eredményt – mondta a felmérés eredményét ismertető sajtótájékoztatón Sáros András, a kamara elnöke.
Több mint 60 százalékkal emelkedtek a munkaerőköltségek az elmúlt években, gyakorlatilag
kizárt, hogy ezt a cégek hatékonyságban is kompenzálják, így a versenyképességük romlott
– hangsúlyozta.
Németországra sem lehet számítani, a német növekedés lenullázódott, hiába szorosak a német–magyar gazdasági kapcsolatok, most nem értelmezhető a német növekedés kifejezés
– hangsúlyozta szomorúan. Idén stagnálás körül alakulhat a német gazdaságnövekedés, jövőre most már 0,4 százalékos pluszt várnak, 2026 pedig 1-1,5 százalékos növekedést hozhat – ezt már Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője mondta.
Magyarországon jobb a helyzet, az idén 0,8 százalékkal, jövőre 3 százalék körül nőhet a gazdaság.
Minden második megkérdezett szerint a magyar gazdaság helyzete jövőre rosszabb lesz.
Nincsenek nagy különbségek aszerint sem, hogy az adott vállalat exportra vagy a belpiacra termel. Egyet lehet kiemelni, a kkv-k látják legborúsabban a helyzetet, a nagy cégek valamivel optimistábbak.
Régiós kitekintés
Összesen 58 országban végezték el a felmérést,
a régiós országokkal összevetve Magyarország az átlag alatt van,
ha az üzleti környezetet, lehetőségeket nézzük. Hozzá kell tenni, hogy Szlovéniában sem rózsás a helyzet, a nyugat-balkáni országok az optimistábbak – Fogalmazott Wölfer.
Ha már nemzetközi összevetés, akkor meg kell említeni, hogy a kereskedelmi cégek a második legnagyobb kockázatnak az árfolyam alakulását látják.
Emellett a munkaerőköltségek, bár mindenhol emelkednek, messze nem olyan mértékben, mint Magyarországon.
Érdekes, hogy a magyar megkérdezett cégvezetők saját társaságuk versenyképességét javulónak ítélik meg, a beszállítói háttér is támogatja a versenyképesség növelését. A beszállítói hátteret az Egyesült Királyságban ítélték meg a legrosszabbnak. Megdöbbentő az is, hogy a fenntarthatósági követelményeket inkább a versenyképességet emelő tényezőnek tartják a válaszadók – emelte ki Wölfer. Ugyanakkor
az ázsiai cégek növekvő jelenlététől inkább tartanak a cégek, negyedük tarja őket potenciális partnernek, míg több mint felük versenytársként tekint rájuk.
Tönkreveri az Egyesült Államok az EU-t
Erősödő Egyesült Államok, lemaradó Európai Unió, stagnáló Kína – ezek a keretek adják meg a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit – ezt már Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társtulajdonosa mondta a rendezvényen.
Magyarországon a beruházások szintje igen alacsony, az ipari termelés is mélyrepülésbe került, és
a legnagyobb baj, hogy az eddigi húzóágazatok (jármű- és akkumulátoripar) is leszálló ágba kerültek idehaza
– ez Kozák szerint meg is pecsételi a növekedési lehetőségeket.
A régiós országok közül kizárólag Magyarországon csökkennek a beruházások – tette hozzá. Ennek kétharmada építési, harmada pedig gépberuházás.
A vevők hiánya
Nem pénz kell, hanem piac
– így szokták összefoglalni a cégvezetők a jelenlegi helyzetet – mondta Kozák Ákos.
Összességében a fogyasztás nő, amit nem a bolti kiskereskedelem, hanem a szolgáltatások vezetnek. A magyar társadalom óvatosabb lett: az infláció miatt a háztartások vagyonuk 10 százalékát elveszítették, most a megtakarítások értek csúcsra: az egyik legnagyobb arányban van megtakarításuk a magyar háztartásoknak az unión belül.
Hogy mennyi, az más kérdés, de van
– hangsúlyozta a szakértő.
Nagy fordulatra nem kell számítani: a belső fogyasztás összességében gyenge, a német gazdaság gondjai a magyar cégeknek is betesznek, és a kamatkörnyezet is szigorú. Az infláció is emelkedhet jövőre, az idei 3 százalék feletti után.
A forint nagy erősödése sem várható: 2025-re 412–420 forintos éves átlagos árfolyamot várnak az Egyensúly Intézetben.
A reálbérek növekedése támogatja majd a fogyasztást,
a beruházások egyre kevésbé esnek vissza, jövőre akár már minimális növekedés is jöhet, ez a hosszú távú bizalmat fejezi ki
– zárta szavait Kozák Ákos.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.