Dupláztak a szélerőművek

Egy év alatt megduplázódott a Magyarországon telepített szélerőművek energiatermelő kapacitása. A szélenergiát villamos áram termelésére befogó erőművek névleges teljesítménye 2008 végére 127 megawattra nőtt, miközben egy évvel korábban még nem sokkal haladta meg a 64-et. A Magyar Szélenergia Társaság (MSZT) adatai szerint – bár nagyon alacsony bázisról indulva – gyorsan nő a szélerőművek tényleges villamosáram-termelése is. Az így előállított áram mennyisége a 2006-os 40 GWh-t követően 2007-ben 100-ra nőtt, tavaly pedig elérte a 200 GWh-t. Igaz, az még mindig csak a teljes hazai áramtermelés 5 százalékát adó megújuló áramtermelés nagyjából 3 százalékát teszi ki.

„A beruházások folytatása elsősorban a Magyar Energia Hivataltól (MEH) erre kvótát szerzett társaságoktól függ, de arra számítunk, hogy 2009 végére a hazai szélerőművek névleges teljesítménye együttesen megközelíti a 200 megawattot” – fejtette ki Tóth Péter. A MSZT elnöke elmondta: a MEH 2010 végéig öszszesen 330 megawattnyi szélerőmű telepítésére osztott ki kvótát, azonban már folyik annak a kormányrendeletnek az előkészítése, amely egy a további beruházások engedélyezéséhez szükséges újabb kvótapályázat kiírását tenné lehetővé. Emellett a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szakértői elkészítettek egy tanulmányt, amelyben azt elemezték, hogy a magyar villamosenergia-rendszer mennyi szélerőmű működését képes elviselni, milyen intézkedésekre van szükség a változó szélerősség miatt ingadozó áramtermelésük szabályozásához, illetve a befogadó villamosenergia-rendszer szabályozásának fejlesztésére. A beruházói érdeklődés egyelőre a gazdasági válság ellenére sem csökkent, így Tóth Péter arra számít, hogy 2020-ra a magyarországi szélerőművek kapacitása eléri az 1000 megawattot.

Könnyebbséget hozhat a már felépült létesítmények üzemeltetőinek, hogy a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételéről szóló kormányrendelet tavaly novemberben megjelent módosítása értelmében a szélerőművek működtetőinek az előzetesen leadott menetrendhez képest az eddigi 30 helyett 50 százalékos eltérésig nem kell szabályozási pótdíjat fizetniük. Igaz, az e feletti eltérés minden kWh-jára továbbra is öt forint a szabályozási pótdíj. (A lehetséges eltérés mértéke a probléma által szintén érintett biogázerőműveknél 5-ről 20 százalékra nőtt.) Tóth Péter elmondta: a változtatás eredményeképpen a kiszabott bírságok árbevételhez viszonyított mértéke a tavaly jellemző 9-10 százalékról az idén a nagy szélerőműparkoknál akár 2-3 százalékra is csökkenhet. Ugyanakkor ez még mindig jelentős, elkerülhetetlen kockázatot jelent a szélerőműveket üzemeltető társaságoknak, ezért nagyon sürgős a magyarországi villamosenergia-rendszer szabályozásának fejlesztése. További problémát jelent a PHARE-támogatással Vépen és Újrónafőn megvalósult szélerőműprojektek további megújuló mérlegköri üzemeltetése, amelynek megoldása szintén állami beavatkozást igényel.