Nem történt áremelés, mégis drágábban gyorsvonatozunk

Nem az árat emeltük, hanem a magasabb komfort és a gyors eljutás, mint többletszolgáltatások többletdíját állapítottuk meg – közölte a parlament honlapján a nemzeti fejlesztési miniszter. Németh Lászlónét az MSZP-s Józsa István kérdezte a gyorsvonatokon bevezetett minőségi pótjegy kapcsán, hogy „Ön szerint kevésbé fáj az áremelés, ha azt csendben, adagoltan vezetik be?” A tárcavezető azt is hangoztatta, hogy az alaptarifa a kormányváltás óta változatlan, legutóbb pedig a szocialista kormányzás idején, 2010 februárjában emelkedtek a közszolgáltatási személyszállítás díjai. Némethné közölte, hogy a vasúti közlekedésben a kiegészítő jegyek bevezetése azokon a járatokon történt meg, amelyek az ágazati szintű szolgáltatások értékelésében rövidebb eljutási időt, magasabb komfortot, és nagy távolságú, közvetlen eljutást biztosítanak.

A MÁV-START Zrt. idén és jövőre mintegy egymilliárd forintot fordít a kocsiállomány felújítására, és további járművek állapotjavító beruházásait is tervezi. A folyamatos fejlesztésekhez szükséges források előteremtése érdekében 2013. május 15-től 258 hibrid, gyors- és sebesvonaton, az lnterCity vonatokkal együtt összesen 456 vasúti járaton kell a szolgáltatás jellemzőiért kiegészítő jegyet váltani. Az intézkedéssel a díjstruktúra nem, csak az egyes járatok menetrendi besorolása módosul.

A tárcavezető leírta azt is, hogy az autóbusz-közlekedésben a kiegészítő jegyek bevezetése az országos besorolású, nagy távolságra közlekedő, a vasúttal részben párhuzamos, rövid eljutási időt biztosító vagy magasabb komfortot nyújtó járatokon történt meg. A napi mintegy 39 ezer autóbuszjáratból az intézkedés mindössze 657 járatot érint. Szerinte a magasabb színvonalat nyújtó járatok igénybevétele valamennyi utastól megköveteli a kiegészítő jegyek megváltását a bérlettel rendelkezők, a hadigondozottak és kísérőik, továbbá a 3 év alatti gyermekek kivételével.

Józsa István egyébként sérelmezte, hogy a Fidesz-kormány 2012 áprilisában 412 járatot szüntetett meg, ami összességében 13 százalékos szolgáltatási volumencsökkenést eredményezett, ráadásul az új személyszállítási törvény már azt sem garantálja, hogy busszal pótolják a kieső vasúti kapacitásokat. Az MSZP-s politikus szerint a jelenlegi minimális állami kötelezettség nem több, mint napi három járatpár üzemeltetése minden település és vonzáskörzete között. Ott is, ahol ez töredéke a szükségesnek, és ott is, ahol korábban sem volt szükség napi három járatpárra.

Józsa kiemelte, hogy minden különösebb előztese bejelentés nélkül március 15-ével számos buszjárat drágult meg, legújabban pedig május 1-jén éjjel jelent meg egy közlemény (a MÁV-Start honlapján), miszerint 2013. május 15-től számos gyorsvonat is hasonló módon, gyakorlatilag mintegy 7-11 százalékkal drágul meg.

Némethné a felvetésekre azt válaszolta, hogy a 2007. és 2009. évi vasúti forgalom-szüneteitetésekkei kapcsolatban a Fidesz frakció azt ígérte, hogy azokon a vasúti mellékvonalakon, ahol azt a műszaki lehetőségek lehetővé teszik, megindítja a vasúti személyszállítást. Ennek megfelelően 2010-ben összesen 11 vasútvonalon vagy vasúti vonalszakaszon, összesen 385 kilométer hosszon indította újra a vasúti személyszállítást. Némethné szerint az autóbuszos pótjegyek bevezetését 30 nappal, míg a gyorsvonati pótjegyek bevezetését 14 nappal korábban jelezték, ami szerinte megfelelő tájékoztatás volt.

A vasúti gyorsvonai pótjegy bevezetését az ellenzék mellett a fidesz frakció is ellenezte és tárgyalásokat folytattak a fejlesztési minisztériummal. Végül annyit értek el, hogy a 65 év felettiek és a 6 éven aluli gyerekek havi 1500 forintból megúszhatják az új felárat, de a diákok szerdától kezdve csak akkor járhatnak jól, ha bérletet vesznek. Új kedvezmény, hogy 15 rossz műszaki állapotú mellékvonalon csökkenhetnek a jegyárak, az elektronikus jegyet vásárlók pedig júliustól 3 százalékkal kevesebbet fizetnek majd.