Fórumot kaptak a tudomány megrendelői

A tudomány és a gazdaság kölcsönösen előnyös együttműködésének bemutatására teremtett egyedülálló lehetőséget a Magyar Tudomány Ünnepe. A hónap végéig tartó rendezvénysorozat rendhagyó eseménye volt a „Tudomány megrendelői” konferencia, amelyen hazai nagyvállalatok vezetői példákkal bizonyították, hogy a tudomány, az oktatás és a gazdaság együttműködésével a kutatói és üzleti kompetenciák nem összeadódnak, hanem megsokszorozódnak és képessé válnak felelősen alakítani a jövőt.

A Magyar Tudományos Akadémia első alkalommal teremtett lehetőséget arra, hogy sikeres vállalatvezetők mondják el, miként járulnak hozzá a tudósok, a kutatások cégük hatékonyabb működéséhez. Ezt emelte ki megnyitójában Pálinkás József, az MTA elnöke, emlékeztetve arra, hogy a tudomány nem öncélú, eredményei megjelennek a gazdaságban és a társadalomban.

A „velünk élő tudomány” gondolata köré szerveződő idei tudományünnep akadémiai rendezvényén Javier Gonzales Pareja, a magyarországi Bosch-csoport vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy „rövid távú gondolkodásmód az innováció gyilkosa”. Részletesen beszélt arról, hogy a Bosch üzleti stratégiájában kitüntetett helye van a kutatás-fejlesztésnek és innovációnak. Ennek köszönhető, hogy tavaly több mint 4800, azaz minden munkanapon átlagosan 19 szabadalmi kérelmet nyújtottak be, amiért sokat tettek a Bosch Budapesti Fejlesztési Központban dolgozó kutatóik, mérnökeik is.

A mezőgazdaság céltudatos fejlesztését, az élelmiszer-ellátást nevezte az emberiség egyik nagy feladatának Csányi Atta, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója. Azt prognosztizálta, hogy innovációs és nagy befektetési hullám várható ebben a két szektorban, és „ha nem használjuk fel a tudomány eredményeit, lemaradunk a nemzetközi versenyben”.

Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója szerint egyértelműen a kutatók-fejlesztők munkájának eredménye, hogy Magyarország rendelkezik az Európai Unióban az egyik legjobb energiaellátást vezérlő rendszerrel. Értésre adta, hogy a tudománynak lehetőségei és kötelezettségei is vannak. Részletesen beszélt a Paksi Atomerőmű fejlesztéséről, és azt hangsúlyozta, hogy az új blokkok majd a következő száz év villamosenergia-ellátására jelentenek megoldást.

A tudomány megrendelőjeként egyik elsődleges feladatának minősítette a kutatási és gazdasági célok összehangolását Búvár Géza, a KITE Zrt. vezérigazgatója. Csatlakozott ehhez a gondolathoz Szombathelyi Zolt, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója, aki a kutatás-fejlesztést, a friss ötletek beemelését, a szellemi hozzáadott értéket nevezte a gyógyszeripari vállalatok versenyképességét növelő egyik legfontosabb tényezőnek. Egyúttal rávilágított, hogy a K+F portfólió az innováció tükre, tükrözi a cég értékét is.

Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. vezérigazgatója a világszínvonalú tudás és a kiváló szakemberek szükségességét emelte ki. Szerinte „alapvető probléma van Magyarországon az oktatással, ami nem csupán a gazdasági válság hatása, hanem annak következménye is, hogy a tanárok nem tudják átadni azt a tudást, amire szükség lenne”. Utalt Hollandiára, ahol felismerték a természettudományos oktatás jelentőségét, és célul tűzték ki, hogy 2016-ra 40 százalékkal kell növelni az itt tanulók számát.