Látványosan csökkent, majd újra drágult a pénzügyi szolgáltatások ára

A márciusi mérsékelt inflációt egyebek között az ingyenes készpénzfelvétel biztosításával magyarázta a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

Februárban valóban hatott a „pénzügyi rezsicsökkentés”, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a második hónapban januárhoz képest csaknem 9 százalékkal esett a pénzügyi szolgáltatások ára, márciusban viszont már szerény áremelés volt ebben a szegmensben, ami arra utalhat, hogy a bankok igyekeztek más módon pótolni a kiesést. A banki ügyfelek a jogszabályok szerint havonta két alkalommal legfeljebb 150 ezer forint összeghatárig vehetnek fel február óta díjmentesen készpénzt, korábban ezeknél a tranzakcióknál a hitelintézetek rendszerint minimum a tranzakciós illetéknek megfelelő 0,6 százalékos díjat elkérték. A Deloitte BankIndex nemrég publikált felmérése szerint a banki ügyfelek egyharmada nem kérte az ingyenes készpénzfelvételt, a többség viszont kihasználta a lehetőséget. Az átlagos banki ügyfél egyébként nem használja ki a jegybanki adatok szerint ezt a lehetőséget, tavaly a nem egészen 9 millió hazai bankkártyával mintegy 6 ezer milliárd forintnyi készpénzt vettek fel, vagyis havonta körülbelül 55-56 ezer forintnyi pénzt vett fel ATM-ből egy kártyabirtokos. Márciusban elvileg szintén tovább csökkenhettek volna a pénzügyi szolgáltatások árai, az ingyenes készpénzfelvételt igénylő ügyfelek száma ugyanis feltehetően emelkedett, emellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hónap közepén súlyos bírsággal sújtott számos hitelintézetet, mivel azok a jegybank álláspontja szerint a jogszabályokba ütköző módon hárították át tranzakciós illetéket.

A szektor szinten kiosztott mintegy 1,2 milliárd forintos bírság, és az egyes gyakorlatokat megtiltó határozatok számos bankot késztettek a kondíciós listáik megváltoztatására. Március második felében újra ingyenessé váltak a korábban díjmentesként reklámozott, majd később fizetőssé vált számlacsomagok egyes bankoknál, emellett a kártyás vásárlások is ingyenessé váltak bizonyos pénzügyi intézményeknél, amelyeknél tavaly még fizetnie kellett az ügyfélnek az ilyen tranzakciókért, és egyéb szolgáltatások díja is csökkent. Mindennek ellenére a KSH a harmadik hónapban szerény mértékű, 0,5 százalékos áremelkedést észlelt februárhoz képest, amiben szerepet játszhatott több tényező is.

Minden bizonnyal érintette az árakat, hogy egyes bankok – köztük a piacvezető OTP Bank és a szintén jelentős szereplőnek számító Raiffeisen is – az előző évi inflációhoz igazodva márciusban emelte a díjait. Ilyen típusú áremelésre a többi banknál is számítani lehet még az év folyamán, az Erste májusban, a K&H júniusban indexálja a díjait a Bankmonitor tájékoztatása szerint. Eckrich Csaba, a Bankmonitor elemzője emellett felhívta a figyelmet arra is, a bankok más módon is megpróbálják enyhíteni a tranzakciós illetékből származó terheket, az egyik módszer erre új, a régieknél némileg drágább számlacsomagok kialakítása, és a régiek forgalmazásának megszüntetése.