Miután a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá került a turizmus szakmai irányítása, a marketingtevékenység és a fejlesztéspolitika is, most újult erővel lobbizhatnak az ágazat szereplői a tárcánál. „Szükségesnek tartjuk a korábbi Nemzeti Turisztikai Bizottság újraindítását. Ugyancsak várjuk az MSZÉSZ és az NGM között idén áprilisban lejárt együttműködési megállapodás megkötését is, annak érdekében is, hogy a szakmát érintő rendelettervezetek, kormányzati elképzelések részleteiről konzultálhassunk” – mondta lapunknak Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetség (MSZÉSZ) elnöke.
Hozzátette: az egységes ágazati irányítás előnyeit kihasználva a szállodások egy erőteljesebb és több forráson alapuló nemzeti marketingtevékenység működtetését remélik, ennek forrásaira ugyanis az ágazat jelentős adóbevételt teremt. A szektor vállalkozói Niklai Ákos szerint változatlanul szükségesnek tartják a jelentős idegenforgalmi adóbevételek helyi turisztikai marketingtevékenységre való kötelező visszaforgatását.
„Nagy tömeget vonzó jelentős kulturális és sport rendezvényekre, a szolgáltatások minőségének javítására, a fenntarthatósági és környezetvédelmi célok megvalósítására érdemes forrásokat biztosítani” – fogalmazott az MSZÉSZ elnöke.Az utazási irodák tapasztalata azt mutatja, hogy Budapesten és a Balatonon, valamint néhány közeli kirándulási lehetőségen kívül nehéz az ország távolabbi részeibe nagyobb volumenben turistákat csábítani, ennek oka az, hogy külföldön nem ismertek az ország régiói. „A beutaztató irodák számára komoly hátrányt jelent az, hogy a magyar külképviseletek nehézkesen és lassan adnak vízumot az ázsiai, tengeren túli országokból ideutazni szándékozó turistáknak, holott az új piacok bekapcsolása nagy előrelépést jelentene a forgalom növelésében. Tudomásunk van róla, hogy a cseh konzulátusok lényegesen gyorsabban, sokkal több vízumot adnak ki, a magyar vízumpolitika versenyhátrányba hozza a magyar irodákat” – mondta lapunknak Molnár Judit. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetség (MUISZ) szóvivője hozzátette: szintén a beutaztató és elsősorban a konferenciák területén dolgozó irodák problémája, hogy nem magyarországi székhelyű utaztatók viszik el a forgalom jelentős részét, közvetlenül megkeresve szállodákat, programgazdákat. „Probléma forrása a helyi adókról szóló rendelet tavalyi módosítása is, mely az árualap kiszámításánál 500 millió forintos árbevétel felett nem engedi levonni a beszerzett áruk, szolgáltatások 15 százalékának értékét. Különösen hátrányos, hogy mindez csak a Magyarországon adózó cégeket sújtja, így azok versenyhátrányba kerültek” – fogalmazott.
Üzleti turisták Romániában
Az első fél évben 840 ezer külföldi turista szállt meg romániai kereskedelmi szálláshelyeken, és mintegy félmillió eurót (157 millió forint) költöttek – közölte a román országos statisztikai intézet. A külföldi turisták többsége, 62,1 százaléka üzleti, szakmai céllal érkezett. Ők költötték el a romániai külföldi turisták által kiadott teljes összeg csaknem 70 százalékát. A külföldiek 37,9 százaléka magáncélból utazott Romániába. A turisták többsége utazási irodákon keresztül jutott Romániába, háromnegyedük repülővel érkezett. A második negyedévben 531 ezer külföldi turista szállt meg a romániai kereskedelmi szálláshelyeken. Tavaly egész évben a romániai szálláshelyeken 1 millió 714 ezer külföldi turistát jegyeztek, 2012-ben számuk 1 millió 653 ezer volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.