Meddig képes Európa alkalmazkodni a klímaváltozáshoz?

Az éghajlatváltozásokból eredő kockázatok várhatóan súlyosabb következményekkel járnak Európa déli részén, mint északon. Az IPCC friss jelentésében négy fő rizikótényezőt emeltek ki az öreg kontinensre vonatkozóan: a hőség, a csökkenő mezőgazdasági termelés, a vízhiány és az áradások.

A hatások esetén nem mindegy, hogy hány foknál korlátozzuk a globális melegedés mértékét: a fő kockázati tényezőknek és gazdasági veszteségeknek kitett emberek száma megduplázódik 3 fokos globális melegedéskor, ha a 1,5 fokos hőmérséklet-emelkedéssel hasonlítjuk össze. Az Európán kívüli kockázatok is hatással lehetnek kontinensünkre, például a globális ellátási rendszert, a pénzügyi piacokat, a tengeri forrásokat érő hatások miatt.

Fokozódó hőség, fokozott veszély

A fő kockázatok és súlyos következmények elsősorban a növekvő gyakoriságú, intenzitású és időtartamú hőségextrémumokhoz, valamint a növekvő átlaghőmérséklethez köthetők.

A 1,5 fokos globális melegedés okozta extrém hőség évi 30 ezer halálos áldozatot követelhet Európában, és ez a szám 3 fokos hőmérséklet-emelkedés esetén megháromszorozódhat.

A kockázatok következményei súlyosabbak lesznek Dél-, Nyugat és Közép-Európában, valamint a városi területeken. A városokban ráadásul a hősziget jelenség, és a légszennyezés tovább rontja a hőhullámok hatását. A nagy európai városokban, ha 1,5 fokon stabilizálnánk a globális felmelegedést, 15–22 százalékkal csökkenthető lenne a korai halálozás a 2 fokos melegedéshez képest.

A hőhullámoknak különösen kitett az elöregedő lakosság Európában, így növeli a sebezhetők csoportját, ami emeli a hőséghez kapcsolódó halálozás kockázatát. Ha a globális felmelegedés eléri a 3 fokot, az alkalmazkodási lehetőségek korlátozottabbak lesznek az egészségügy terén, különösen Dél- és Kelet-Európában, ahol az egészségügyi rendszerek nagyobb nyomás alatt vannak. 

Az energiaigény változása Európában 2 fokos globális melegedés esetén regionális különbségeket mutat, de általánosságban a fűtési napok számának csökkenése és a hűtési napok számának növekedése várható.

A kevesebb hó és a melegebb nyarak miatt az európai turizmus is károkat fog szenvedni az előrevetítés szerint, nagyobb veszteséggel Dél-Európában és egy pici nyereséggel Európa többi részén. Az európai kulturális örökségre is veszélyt jelent a klímaváltozás, valamint néhány egyedi kulturális életmód is kitett a negatív hatásoknak.

A melegedés csökkenti a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák számára alkalmas élőhelyek nagyságát; a növények és a rovarok esetén várható a legnagyobb változás. Észak-Európában alacsonyabb a biodiverzitás csökkenésének veszélye, mert új élőhelyek válnak elérhetővé. 1,5 fokos globális melegedés esetén a Földközi-tenger halközössége 10 százalékot veszíthet a fajtáiból, 4 fokos hőmérséklet-emelkedés esetén ez már 60 lehet. 

A klímaváltozás következtében invazív fajok is megjelenhetnek Európában, illetve egyes fajok észak felé, nagyobb magasságokba tolódhatnak. A hőmérséklettől függően a kullancsok tovább terjeszkedhetnek észak (svéd, norvég, orosz területekre), valamint tengerszint feletti, magasabb térszínek felé (Ausztriában és Csehországban), ugyanakkor Dél-Európában összehúzódhat a területük a kevésbé alkalmas klimatikus körülmények miatt. Dél-, Nyugat- és Közép-Európában a nyugat-nílusi láz kockázata is növekedni fog a projekciók szerint 2025-re.

A szimulációk szerint megnő a vegetációtüzeknek kitett területek kiterjedése Európában, ami a biodiverzitásra és a természetes szénnyelőkre nézve jelent fenyegetést. Az Európai Unió 400 ezer hektárnyi területét érintik évente tüzek, amelynek a 85 százaléka Dél-Európában van, ahol a tűz számára optimális időjárási körülmények a leginkább jellemzők.

Veszélyben a mezőgazdaság

A hőség és az aszály kombinációja jelentős mezőgazdasági veszteséget fog okozni a projekciók szerint a 21. század következő évtizedeiben Európa nagy részén, akárcsak az extrémumok. Észak-Európában ugyan még növekedhet is a terméshozam, azonban összességében ez nem fogja kompenzálni a terméskiesést. 3 fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén a kukoricaveszteség elérheti az 50 százalékot, különösen Dél-Európában. Négyfokos globális melegedés körül a kockázat nagyon magas lesz a forró és száraz körülmények miatt, és a veszteségek ekkor már Észak-Európában is felmerülnek majd (ami még magasabb lenne a feltételezett szén-dioxid-trágyázás nélkül). A vízhiány miatt pedig a mezőgazdaság – amely az egyik fő vízhasználó Európa számos részén – ­­is érintett lesz, hiszen korlátozottabb lesz a víz elérhetősége.

A klímaváltozás az élelmiszerek minőségére (változatosság, tápanyag, biztonság) is negatív hatással van, csökkenni fog a megfizethető és tápanyagdús élelem elérhetősége.

Elfogyhat a víz, még több aszály lehet

A vízhiánnyal kapcsolatos kockázat több szektorban (mezőgazdaság, állattenyésztés, energia, ipar) is súlyos lehet a projekciók szerint Nyugat- és Közép-Európában, valamint nagyobb kiterjedésben Dél-Európában. A vízhiány Dél-Európában magas lesz 1,5 fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén, és nagyon magas, ha elérjük a 3 fokot, Nyugat- és Közép-Európában pedig mérsékeltről magasra ugrik a kockázat.

2 fokos globális melegedés esetén Dél-Európa lakosságának több mint a harmada vízhiánynak lesz kitéve, 3 fokos hőmérséklet-emelkedés esetén ez megduplázódik, és komoly gazdasági veszteségek merülhetnek fel a víz- és energiafüggő szektorokban. Dél-Európában vízkvóta bevezetését jelentheti a várható változás.

A jövőbeli, várhatóan fokozott vízhasználat pedig súlyosbítja a helyzetet, ráadásul a talajvíztartalékok is kimerülhetnek Dél-, Nyugat- és Közép-Európa egyes részein.

Az árvízveszély táplálói: szélsőséges csapadékeloszlás, tengerszint-emelkedés, urbanizáció

A melegedés következtében a csapadék eloszlása is megváltozik, ami miatt megnő az árvizek kockázata Európában, valamint a gyorsuló ütemű tengerszint-emelkedéssel a part menti területeken is mind többször lesznek áradások. A heves esőzések gyakorisága és intenzitása növekedni fog a projekciók szerint, ami a gyorsuló urbanizációval kombinálva a villámárvizek kockázatát is emeli.

3 fok feletti globális hőmérséklet-emelkedés során többször fordulhat elő csapadékextrémum Észak-, Nyugat- és Közép-Európában nyáron, ami rongálhatja az utakat. 2 foknál nagyobb globális melegedés esetén Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a földcsuszamlások kockázata is nőhet, ami szintén fenyegeti az úthálózatokat.

Mik lehetnek a megoldások?

Sok lehetőségünk van arra, hogy a jövőbeli kockázatokat kezeljük, de a megoldások egy része a természeti erőforrások függvénye, amelyek a klímaváltozás miatt sebezhetők. A hőség kezelésére például megoldás lehet, ha visszaengedjük a természetet a városba, az átszellőzés segítése megfelelő városi tervezéssel, az épületek jobb szigetelése, árnyékolása, valamint a hűtési szokásaink módosítása. A kék-zöld infrastruktúra bevezetése jó lehet a sűrűn lakott részeken, mert javítja a mikroklímát, csökkenti a hőhullámok hatását, jobbá teszi a levegőminőséget és a mentális egészséget.

A mezőgazdasági termelésben az öntözés és a különböző gyakorlatok megváltoztatása (például vetési, aratási idő eltolása) lehet célravezető. A vízhiány kezelésére a víztárolás és az újrafelhasználás, valamint a felszínhasználat-változtatás nyújthat segítséget. Árvizek esetén pedig fontos szerepük van a korai figyelmeztető rendszereknek, a felszínhasználat-változásnak és a mérnöki lehetőségeknek.