A téma felvezetésére felkért szakértők előadásaikban bemutattak jó és rossz példákat, ismertették a Nébih friss, reprezentatív vásárlói felmérésének eredményét, valamint az Európai Unióban tapasztalt visszahívási arányokat az RASFF rendszer tükrében. A felmérés egyik érdekes eredménye volt például, hogy
a magyar lakosok mintegy 80 százaléka a gyártó és a hatóság közös feladatának tartja a problémás termékek visszahívását, amiről elsősorban a média és a közösségi média segítségével tájékozódik.
A kerekasztalon részt vevők – a civil szféra, az élelmiszer-előállítók és -forgalmazók, valamint az Agrárminisztérium és a hatóság képviselői – szerint a vásárlók esetében szemléletformálásra van szükség annak érdekében, hogy megismerjék az alapfogalmakat (például a forgalomból történő kivonás és a visszahívás közti különbséget).
A résztvevők közös feladatként határozták meg a termékvisszahívás valódi jelentésének és az érintett tétel fogalmának jobb megismertetését is a lakossággal.
Ebben a hatóságon kívül részt vállalhatnak az élelmiszer-vállalkozások és a fogyasztóvédelmi civil szervezetek is. Fontos hogy a vásárlók értsék, egy termék gyártó általi visszahívása az esetek többségében pozitív, a vásárló érdekeit szem előtt tartó és felelős vállalkozói döntésként értékelhető.
A tapasztalatok és vélemények megosztása során rendre felmerült a sajtó szerepének jelentősége is, a lakosok nagyobb része ugyanis a médiából tájékozódik.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.