A megbeszélés egyik témája a köztársági elnökkel és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) vezetőségével az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek ítélt vízgazdálkodási törvény volt – tudatta a kamarai elnök.
Elmondása szerint a találkozón egyetértettek abban, hogy
a magyar mezőgazdaság létfeltétele és fejlődésének egyik sarokpontja az öntözés, amelyet kizárólag fenntartható módon szabad megvalósítani.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke kiemelte, egyetértettek abban is, hogy a teljes kútállományt úgy kell nyilvántartásba venni, hogy a gazdák számára ez következményekkel – bírsággal, büntetéssel, szankcióval – ne járjon. Szükségesnek nevezte, hogy intenzív fejlesztés kezdődjön a felszíni vizek hasznosítására, amelyhez jelentős forrásokat kell bevonni.
Idén a Beruházás Előkészítési Alap jogcímcsoportból különít el forrásokat a kormány az öntözési célt szolgáló fejlesztések előkészítésére, 2020 és 2030 között pedig a fejlesztések előkészítési és tervezési fázisához, valamint kivitelezéséhez évente legfeljebb 17 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít – derült ki a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatairól szóló kormányhatározatból.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.