A 2400 hektáros területen egyes pincéknél már csak kevés kékfrankos, merlot és cabernet-fajták, a válogatás- és prémiumborok alapanyagai vannak a tőkéken
– mondta Bősz Adrián, a szekszárdi borvidék elnöke
Tájékoztatása szerint a szekszárdi hegyközséghez tartozó 1200 hektárból 147 hektár termésmennyiségét dolgozták fel, itt
hektáronként átlagosan 77 mázsa szőlő termett.
A szintén a szekszárdi borvidékhez tartozó bátaszéki hegyközség területén mintegy 400 hektáron 80-90 mázsa az átlagtermés. A különbség abból adódik, hogy a bátaszéki termelők elsősorban értékesítik a szőlőt, Szekszárdon viszont sok termelő terméskorlátozással él – tette hozzá.
A borvidék elnöke az eddigi tapasztalatok alapján azt mondta, hogy a termés minőségi szempontból a tavalyi évjárathoz hasonló, a szüret időpontjától és a fajtától függően 21-22, esetenként magasabb mustfokkal és literenként 6-7 grammos savtartalommal szüretelték a szőlőt. Az idei is kiemelkedő évjárat lehet – jegyezte meg.
Mint mondta, az őszi, időjárás kedvezett a szőlőnek, az egyhetes, szeptemberi hűvösebb időszakot a cabernet franc és sauvignon, a kékfrankos jól átvészelte.
Arról is beszámolt, hogy a szőlő felvásárlási ára a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által előrejelzett, kilogrammonkénti 123 forint körül alakultak.
A szekszárdi termelők közül sokan előre kötöttek felvásárlási szerződést. A tavalyi rozék, könnyed fehérfajták elfogytak, a könnyű vörös borok mostanában kerülnek piacra, a palackozott borokat termelő borászatoknál a – főként a magasabb árszintű – 2017-es borok még a pincékben vannak – fűzte hozzá.
Azt is elmondta: a meleg időjárás miatt az idei borok mediterrán jellegűbbek lehetnek a 2015-ös, 2016-os évjáratnál, de megőrzik a szekszárdi stílusjegyeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.