Megújul a falugazdász-hálózat

Átszervezik a falugazdász-hálózatot. Nem voltak elégedettek azzal, ahogyan működött?

Erről szó sincs, a falugazdász-hálózat az elmúlt húsz évben bizonyította létjogosultságát. Nagyon sok segítséget nyújtott a gazdálkodóknak a napi adminisztrációs és egyéb jellegű ügyeik intézésében, uniós támogatáshoz jutásukban. Ez utóbbi rendkívül fontos, hiszen önerőből sok termelő nem tudná megigényelni a támogatást. Az összes, mintegy 170 ezer egységes kérelemből 120 ezret falugazdászaink segítségével adtak be a gazdák. Ez nagyon jelentős hozzáadott érték a magyar agráriumban, falugazdászaink az elmúlt években – a Vidékfejlesztési programot is figyelembe véve – mintegy ezermilliárd forint támogatás lehívásában segítettek.

Miért döntöttek mégis az átszervezésről?

Amit eddig a falugazdászok végeztek, az a mai kihívásokra és a mai problémákra válasz. A kamara két éve megfogalmazta küldetésnyilatkozatát, tavaly kiadott javaslatcsomagja pedig az agrárium előtt álló kihívásokat taglalja, elképzeléseit jól fogadta a társadalom és az agrárpolitika is. Ha megnézzük ezeket a dokumentumokat, már nem akarhatunk továbbra is csak a mai problémákra válaszokat adni, hiszen, ha látjuk, mi következik a világ agrárgazdaságában, akkor felelősségünk is, hogy erre felkészítsük tagjainkat.

Milyen kihívásokra gondol?

A gazdaság globalizációja a mezőgazdaságra is igaz. A magyar termelőknek a világpiacon kell versenyezniük. Oroszország úgy vált a világ első számú búzaexportőrévé, hogy a hektáronkénti termésátlaga nem éri el a három tonnát. Az Egyesült Államokban viszont a technológia fejlettsége a miénk fölé viszi a hozamokat. Ez mind abba az irányba terel minket, hogy felvegyük a kesztyűt, mert a búza tőzsdei termék, az árát a világpiac határozza meg, függetlenül attól, hogy hol termelték. Ha a magyar gazdálkodók nem tudnak lépést tartani a technológia fejlődésével, akkor kiárazzák magukat a piacról.

A falugazdász-hálózat fejlesztése miként lehet válasz erre?

Úgy, hogy adott mennyiségű erőforrásunk van, vagyis 650 falugazdász. El kell látnunk azokat a feladatokat, amelyeket eddig is, vagyis segítenünk kell a gazdákat az egységes kérelem benyújtásában, az őstermelői igazolványokat ki kell adnunk, de arra is fel kell őket készítenünk, hogy megfeleljenek a technológiai kihívásoknak. Azért alakítottuk át a falugazdász-hálózatot, hogy többet tudjunk segíteni a gazdáknak. Tavaly ennek keretében alakítottuk ki a körzetrendszert, amelyben nagyjából azonos méretű csapatok dolgozhatnak, majdnem azonos számú taggal. A 67 körzetvezető szakmai továbbképzést, vezetői segítséget kapott ahhoz, hogy hatékonyan, jól irányíthassák a nyolc-tíz tagú csapatukat. Rajtuk keresztül a központban rendelkezésre álló információk gyorsan eljuthatnak a falugazdászokig.

Bízunk benne, hogy ezáltal a gazdálkodókhoz is sokkal gyorsabban és hatékonyabban jutnak el ezek az információk. Másrészt úgy látjuk, nem elég azoknak a gazdálkodóknak segíteni, akiknek most szükségük van ránk, például a támogatások igénylésénél. A globális trendek alapján előbb-utóbb mindenkinek szüksége lesz segítségre, azoknak is, akik most nem a falugazdászok közreműködésével adják be az egységes kérelmeiket. Ők sem biztos, hogy látnak minden olyan trendet a világban, amely öt-tíz év múlva őket is eléri. Nekünk az a felelősségünk, hogy a fellépő változásokra időben felkészítsük a termelőket.

Hogyan tudnak majd minden gazdálkodót elérni, ha olyanok is az ügyfeleik lesznek, akik eddig nem vették igénybe a falugazdászok szolgáltatásait? Nem szorulnak így ki a kisebb termelők?

Megnéztük a hálózat terhelését, és azt láttuk, hogy vannak benne üresjáratok. Korábban az volt a szervezőelv, hogy mindenhol legyünk ott egy kicsit, akár kell, akár nem. Jó példa erre a sajtóban sokat emlegetett Kübekháza esete. Ott 92 tagunk van, közülük 26-an intézték helyben az ügyeiket, egy év alatt ötvenet, vagyis fejenként majdnem kettőt. Ezeket is jellemzően a kampányidőszakban, a támogatási kérelmek beadásakor.

Viszont a falugazdász minden héten ott töltött egy napot, a számok azt mutatják, sokszor úgy, hogy egy ügyet sem kellett intéznie. Felméréseink szerint országosan mintegy ezer olyan település volt, ahol többször is megesett, hogy a falugazdászt rendszeres időszaki falugazdászi jelenlét során az ügyfélszolgálati időben egyetlen kamarai tag sem kereste fel. Az ügyeleti rendszer megmarad, minden gazdát kiszolgálunk – ahogyan eddig is –, a kisebb termelőket a továbbiakban is segítjük a kérelmek beadásában. Mindenütt ott leszünk, ahol szükség van a segítségünkre.

A teljes interjú a Világgazdaság pénteki számában olvasható