Magyarország legyűrte, Szerbia még küzd az inflációval – árkartell van a háttérben?

Októberben, éves összehasonlításban csak Törökországban és Romániában nőttek az árak gyorsabban, mint Szerbiában. A szerb inflációt az aszály húzta fel, de egy árkartell is szerepet játszhatott a folyamatban.

Európában az árnövekedés vitathatatlan bajnoka Törökország, októberi inflációja 48,7 százalék volt. Törökország mögött Románia áll, ahol októberben 5 százalékos volt a harmonizált fogyasztói árindex. A szerb infláció 4,6 százalék volt az Eurostat adatai szerint. 

Az EU statisztikai ügynöksége által számolt HICP, vagyis a harmonizált fogyasztói árindex a nemzeti statisztikai hivatalok által megadott számított árindex, harmonizált indexszám. Az Európai Unió tagországai inflációs mutatóinak az összehasonlíthatósága végett dolgozták ki a mutató módszertanát. 

A szerbiai statisztikusok által számolt infláció októberben 4,5 százalékra emelkedett a szeptemberi 4,2 százalék után. Észak-Macedónia októberi harmonizált fogyasztói árindexe szintén 4,6 százalék, a „bronzot” tehát megosztva érdemelte ki Szerbiával. 

Árkartell miatt nőtt a szerb infláció?

Jorgovanka Tabakovic, a szerb jegybank kormányzója az inflációs jelentés ismertetésekor úgy fogalmazott, hogy októberben elsősorban az aszály mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásai miatt emelkedtek az árak. A jegybankár ismét megerősítette, hogy a jövőben az infláció mérséklődésére számít. 

Példaként említette, hogy felmerült a gyanú, miszerint 

A versenyhivatal október 10-én a gyanú miatt eljárást kezdeményezett négy nagy kereskedelmi hálózat, a Delhaize, a Mercator-S, a DIS és az Univerexport ellen. A bizottság a 2024 áprilisa és szeptembere közötti időszakban 35 kiválasztott termék ármozgását figyelte.